A beruházás első szakasza lehetővé tenné, hogy Romániából 2019 végétől évi 1,75 milliárd köbméternyi gázt lehessen szállítani Magyarországra
Jövő év végéig adottak lehetnek a feltételek a Magyarországot és Romániát összekötő gázszállítási folyosó működéséhez – mondta lapunknak Kaderják Péter, a magyar kormány energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Szakértők szerint a magyar hatóságokat pragmatikus viszonyulás, Romániát viszont sokáig bizonytalanság jellemezte a térség egyik legkiemelkedőbb energetikai együttműködését illetően.
2018. október 21., 19:222018. október 21., 19:22
Új forrásból, Románia felől érkezhet hamarosan földgáz Magyarországra a Bulgáriából és Romániából induló, és a tervek szerint Ausztriáig érő gázvezeték révén. A folyosó célja, hogy változatosabbá tegye Kelet-Közép-Európa gázellátási forrásait, és növelje az Európai Unió energetikai biztonságát. A közeljövőben csak a román–magyar szakaszon látható konkrét előrelépés, ez a tény pedig kiváltotta az osztrák fél nemtetszését. A magyar és a román együttműködők szerint viszont nem veszélyeztetett az 550 kilométeres terv.
Kaderják Péter budapesti államtitkár a Krónika érdeklődésére elmondta, a Magyarországot és Romániát összekötő szállítási folyosó fejlesztése teljes mértékben összhangban áll az Európai Uniónak az egységes belső gázpiac kialakításával és a határkeresztezési pontok kétirányúsítására vonatkozó céljaival.
– fogalmazott a magyar kormány energiaügyekért és klímapolitikáért felelős illetékese.
A beruházás első, jelenleg megvalósítás alatt álló szakasza lehetővé teszi, hogy Romániából 2019 végétől évi 1,75 milliárd köbméternyi gázt lehessen szállítani Magyarországra. A határkeresztező vezeték Románia irányában 2010 óta képes ekkora mennyiség kiszállítására. A projekt második fázisában az érintett szállítási rendszerüzemeltetők a határkeresztező vezeték szállítóképességét mindkét szállítási irányban évi 4,4 milliárd köbméterre tervezik emelni 2022 végére. Kaderják Péter kiemelte,
Az államtitkár tájékoztatása szerint a tervezett román–magyar gázvezeték-fejlesztési projekt első fázisának magyarországi munkálatai a megfelelő ütemben és rendben zajlanak. Az előzetes tervek szerint és engedélyek birtokában Csanádpalotán már zajlik a két 4,5 MW-os kompresszorgépegység áttelepítésével létrejövő új kompresszorállomás kivitelezése. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. rendelkezik mindazon feltételekkel, melyekkel a jövőben várhatóan növekvő román–magyar földgázszállításhoz szükséges magyar oldali fejlesztések határidőn belül végrehajthatók. Az üzembe lépés így a tervezett időzítésnek megfelelően 2019 negyedik negyedévére várhatóan megtörténik. A romániai gázszállítási rendszer-üzemeltető, a Transgaz júniusban kezdte meg a bolgár–román–magyar–osztrák (BRUA) gázfolyosó romániai szakaszának építését.
A BRUA az egyetlen olyan kézzelfogható nemzetközi (regionális) vetületű projekt, amelynek Románia is részese – hangsúlyozta lapunknak Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke. „Ma elmondható, hogy ez a terv megvalósíthat egy térségbeli együttműködést Bulgária és Magyarország összekötésének megteremtésével úgy, hogy új gázforráshoz is hozzáférést teremt. Ugyanakkor azoknak az új regionális mozgásoknak a fényében, amelyek Kelet-Európában érzékelhetők, a BRUA projekt veszíthet abból a geopolitikai fontosságából, amelyet indításakor gondoltak” – tette hozzá az energiakérdésekben jártas elemző.
Lapunk megkérdezte a román szakértőt, milyen kihatással lehet a magyar–román államközi kapcsolatokra a közös gázvezeték. Dumitru Chisăliță arra emlékeztetett, hogy egy hosszú folyamatról van szó a projektet illetően, s közben a két ország közötti viszony olykor kifejezetten jó volt, néha pedig a teljes lehűlés jellemezte azt. A BRUA összességében szoros geyüttműködést teremthetett volna Románia és Magyarország között. „Az utóbbi években tapasztalt hozzáállás, a magyar hatóságok pragmatikus viszonyulása, illetve a Románia részéről érzékelhető bizonytalanság azt eredményezte, hogy ma nincs egy közös elképzelés a BRUA gázvezetékről, s ebből fakadóan a kétoldalú kapcsolatok is az épp csak elfogadható szinten állnak” – hangsúlyozta a szakértő.
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója az új gázfolyosóról elmondta:
„Már pusztán ez a tény, hogy Magyarország nem csupán Oroszországból importálná a szénhidrogént, kedvezőbb tárgyalási feltételeket biztosít számára a Gazprommal. Ugyanakkor Oroszországnak sem kell különösebben aggódni, mert hosszú távon megmarad fő energiaforrásnak, bár az árak és a szállítandó mennyiség alakulásában nagyobb lesz a beleszólásunk” – tette hozzá az erdélyi származású elemző.
Amint az a szeptember 16–18-án, Bukarestben lezajlott Három Tenger Kezdeményezés konferenciáján is elhangzott, Románia elkötelezte magát a fekete-tengeri gáz kitermelése és exportja mellett, ami azért is fontos, mert még a cseppfolyós gáz (LNG) amerikai behozatala előtt segíti térségünk energiafüggetlenségét.
Barabás T. János arra emlékeztetett, hogy a BRUA uniós és amerikai érdek is, nem csupán regionális célkitűzés. Az LNG gáz behozatalához megépültek már Lengyelországban és Litvániában a megfelelő kikötők, és várható, hogy a horvátországi Krk szigetén is létrejön egy ilyen terminál. „Ezeket a kikötőket vezetékekkel kell még összekötni, és az is fontos, hogy az LNG gáz ára versenyképesebb legyen. A BRUA ez utóbbiak megvalósulásáig segítené Magyarországot. A BRUA tehát térségünk biztonságát erősíti jelentősen, gondoljunk csak arra, hogy az elmúlt években több szomszéd államban telenként gázfogyasztási korlátozások voltak, amelyek komoly politikai feszültségekkel jártak együtt. A BRUA a térség együttműködésének jó példája lenne, közelítené érdekeinket, jelezné sorsközösségünket” – nyomatékosította a szakértő.
Barabás T. János szerint a BRUA a két állam természetes és racionális együttműködésén alapul. Hozzátette, a román kormányzat még dolgozik azon, hogy a kitermelés adó- és egyéb feltételeit tisztázza. „Voltak olyan sajtóvádak, hogy ha a BRUA nem épül meg az ausztriai Baumgartenig, akkor Magyarország előnybe kerülhet az ár alakításában. De a fentebb említett bukaresti konferencián hangzott el az is az EU részéről, hogy támogatják a Magyarország és Szlovákia közötti meglévő gátvezetékek bővítését, vagyis a meglévő nagy kapacitású szlovák–osztrák vezetéken a román gáz akadálytalanul mehetne tovább Ausztria felé, és más irányokba is” – emelte ki a szakértő, aki úgy látja, hogy régiónk energiaelosztó központja (energia hub) továbbra is Bécs környékén lesz, itt van a legsűrűbb vezetékhálózat, és az ÖMV fontos kőalajfinomítója is.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója úgy véli, Közép-Európa, és az Európai Unió érdekeit szolgálja a projekt, de megfelel az Egyesült Államok céljainak is, sőt hosszú távon Oroszországnak is kedvez, mert az összeurópai exportja nem fog csökkenni, s ha erősödik biztonságunk, és gazdasági teljesítményünk, akkor hasznosabb partnerek lehetünk Moszkva számára is. „Ebben a zavaros világban néha elfelejtjük azt, hogy ha a szomszédnak jobban megy, gyarapodik, akkor az nekünk is jó. A kitűnő magyar–román gazdasági kapcsolatok nemcsak a két félnek rendkívül fontosak, de erősítik térségünket is. A kétoldalú kereskedelem tavaly meghaladta a 8 milliárd eurót, növekednek a kölcsönös befektetések is, ami azt jelenti, hogy a két ország üzletemberei megbíznak egymásban. Minden fejlődésnek ez kell az alapja legyen. Gondoljunk csak arra, hogy a Balkán problémáinak az egyik oka az, hogy az ott lévő államoknak alig van gazdasági kapcsolatuk egymással, nem bíznak meg a másikban. A világon bármely államnak, ha boldogulni akar, előbb a térségében kell megkeresnie partnereit” – összegzett lapunknak Barabás T. János.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!