2012. június 21., 08:522012. június 21., 08:52
Az európai vezetők beszámoltak a bankrendszer integrálásának – az úgynevezett bankuniónak – tervéről, amit régóta sürget a többi között az Egyesült Államok, mert ez megtörheti a bankok és a megmentésükre kényszerülő kormányok kölcsönös pénzügyi fertőződésének körét. Az intézkedések „nem csodaszerek, amelyek már a jövő héten vagy két hónapon belül mindent megoldanak, de minden lépés a nagyobb európai integráció, és nem pedig a felbomlás felé mutat” – így kommentálta az eredményeket Barack Obama amerikai elnök a csúcstalálkozó végeztével.
Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter úgy vélte, hogy a közös valuta alátámasztására szolgáló euróövezeti költségvetési és bankunió megerősített keretei segítenek helyreállítani a gazdasági növekedést Európában, és csökkenteni fogják a hitel költségét az eladósodott országok számára.
„Elültettük az összeurópai fellendülési terv magjait. Nem baj, ha soká tart, az a fontos, hogy jól csinálják” – mondta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Christine Lagarde.
A Húszak közös nyilatkozatában egyébként az euróövezeti vezetők aláírták, hogy „minden szükséges intézkedést megtesznek” a pénzügyi unió védelmére, konkrét döntéseket fontolnak meg a pénzügyi rendszer integráltabb szerkezetének kialakítására”, beleértve a bankuniót, vagyis a közös bankfelügyeletet, a bankok tőkefeltöltésének magántőkére több felelősséget és terhet rakó új szabályozását, a bukott bankok felszámolását és a betéteseknek szóló garanciákat. A költségvetési fegyelemmel és a növekedés ösztönzésével együtt ezek „fontos lépések a nagyobb költségvetési és gazdasági integráció felé” a közös nyilatkozat szerint.
A Húszak általában is elkötelezték magukat a világgazdaság támogatására, kijelentvén, hogy a költségvetési mozgástérrel rendelkező országok készek egyeztetni költségvetési ösztönző intézkedéseket, ha a világgazdaság jelentősen romlana. Az Egyesült Államok elnöke ígéretet tett a közös közleményben arra, hogy igyekeznek elkerülni a gazdaság megrendítését a jövő év elején, amikor náluk adókedvezmények járnak le, és kiadáscsökkentések lépnek életbe.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.