Kolozsváron a lakások négyzetméterára eléri az 1800 eurót
Fotó: Jakab Mónika
Nem is tűnnek annyira csillagászatinak a kolozsvári lakásárak, ha megnézzük, mekkora a négyzetméterár Párizsban, Tel Avivban vagy Münchenben, tény viszont, hogy egy romániai lakosnak hétévnyi országos átlagbérre van szüksége ahhoz, hogy lakást tudjon magának vásárolni, számos országban pedig kevesebb mint fele ennyi erőfeszítésből is lakástulajdonossá válhat a polgár.
2021. július 19., 12:012021. július 19., 12:01
2021. július 19., 12:462021. július 19., 12:46
A 24 ország 61 városának lakásárait górcső alá vevő Deloitte Property Index is megerősíti, hogy fölényesen a kincses városban a legdrágábbak a lakások, a négyzetméterár eléri az 1800 eurót. A második Bukarest 1440 euróval, a harmadik pedig Temesvár 1270 euróval. A friss elemzés csak ezt a három romániai várost vette be a kutatásba.
A vizsgált városok körében a második legmagasabb árakat Tel Avivban regisztrálták (10 332 euró/négyzetméter), majd München (8700 euró/négyzetméter) és London (7916 euró/négyzetméter) következett.
Ha az országos átlagárat vizsgáljuk, akkor a tízedik kiadásánál tartó Deloitte Property Index történetében először
4000 eurót meghaladó árak vannak még Németországban, Nagy-Britanniában és Izraelben.
Eközben Bulgária a legolcsóbb négyzetméterenként 578 euróval, az utolsó előtti pedig Bosznia-Hercegovina 881 euróval.
Júniusban összesen 54.781 ingatlant adtak el országszerte, 7008-al többet, mint májusban – derül ki az országos kataszteri hivatal (ANCPI) hétfői sajtóközleményéből.
A legnagyobb drágulás Magyarországon volt 2020-ban, ahol az új lakások ára 12,3 százalékkal ugrott meg, a második helyen 10,81 százalékkal osztozik Hollandia és Németország.
Ahhoz, hogy a számadatokat össze lehessen vetni, a kutatás készítői azt is megvizsgálták, hogy mennyire hozzáférhetőek a lakások az egyes országok polgárai számára. Azt nézték, hogy hány éves bruttó átlagbérre van szükség egy, az új standardnak megfelelő 70 négyzetméteres lakás megvásárlására.
A legrosszabb helyzetben a szerbiaiak vannak, ahol 15,2 évnyi átlagbér szükséges a saját lakáshoz.
A legkönnyebben Portugáliában, Belgiumban és Írországban lehet lakást venni, elég ugyanis ehhez 3,1 éves átlagbér.
Mint ismeretes, a 2020-as évi állami költségvetésben 5429 lejes bruttó átlagbérrel számoltak.
A várakozásokkal ellentétben nem hatott ki negatívan a koronavírus-világjárvány, illetve az azzal együtt járó gazdasági válság a romániai ingatlanpiacra. A bankszektor és az ingatlanpiaci szereplők egybehangzóan állítják, hogy a piac stabil, mint ahogy az árak is. De arra is felhívják a figyelmet, hogy a helyzet képlékeny.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
szóljon hozzá!