A szóvivő arra is kitért, hogy az új összeget a május elsejétől 1250 lejre emelt minimálbérhez igazították. Leszögezte ugyanakkor, hogy a kormány most a legalacsonyabb fizetésekre összpontosított.

A vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet jövő heti ülésén fogadja el a kabinet, a munkaügyi miniszternek a szakszervezetekkel folytatott egyeztetése után, várhatóan a jövő hét elején még közvitára is bocsátják.

Enyhén nőtt az átlagbér

0,4 százalékkal 1950 lejre nőtt februárban a nettó átlagbér, miközben bruttó értékben 0,2 százalékkal 2693 lejre bővült – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A legnagyobb összeget, 5148 lejt az IT-szektorban dolgozók vihették haza, a legkevesebbet, 1154 lejt a vendéglátásban dolgozók keresték. 2015 februárjához képest a nettó átlagbér 12,7 százalékkal bővült. A közszférában viszont enyhén csökkent januárhoz képest a nettó átlagbér. Az egészségügyben és szociális ellátásban 0,7 százalékkal, a tanügyben pedig 0,2 százalékkal zsugorodtak átlagosan a fizetések. A közigazgatásban nem történt változás az előző hónaphoz viszonyítva.

Dacian Cioloş miniszterelnök a kormányülés első, sajtónyilvános részében beszélt arról, hogy miért van szükség sürgősségi kormányrendeletre. Mint hangsúlyozta, mielőbb rendezni szeretnék a folyamatos minimálbér-emelések nyomán kialakult helyzetet, ugyanis nem egyforma erőfeszítést igénylő munkakörök kerültek azonos bérszintre. A most kidolgozott kormányrendelet-tervezet Cioloş bejelentése értelmében az idei év második felében és 2017-ben lesz hatályos.

Készül közben a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvénytervezet is, amely több évre rendezné a kérdést, és a kormány tervei szerint 2018-tól alkalmaznák. Ezt pedig összehangolják a közigazgatás reformjával is.

„A közigazgatás reformja világos bérezési rendszer nélkül nem lenne hatékony. Tudatában vagyok annak, hogy politikai szempontból nehéz lesz idén döntést hozni egy többéves tervről, azonban úgy hiszem, hogy kötelességünk előrukkolni legalább egy javaslattal, amit közvitára bocsátunk” – mondta a kormányfő a minisztereknek. Elmondta, a törvénytervezetről az elkövetkező időszakban egyeztetnek a kormányon belül, ezt követően pedig tárgyalnak majd a szakszervezetekkel és civil társadalommal.

A kereset csaknem 90 százalékát elköltjük

A háztartások havi bevételei átlagosan 2862 lejt tettek ki a tavalyi év utolsó negyedében, a kiadások pedig 2537 lejre rúgtak, vagyis a jövedelmek 88,6 százalékát el is költötték – jelentette be szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). Az egy főre eső jövedelem 1079 lej volt, a kiadás pedig 956 lej.

Területi bontásban a városiak 1237 lejt vittek haza, a vidékiek 893 lejt. A bevételek 56,4 százaléka fizetésből származott, a szociális juttatások következnek 22,4 százalékkal, a mezőgazdaság 2,9 százalékot, a nem mezőgazdasági jellegű független tevékenység 2,6 százalékot, a tulajdon értékesítése pedig 1,3 százalékot tett ki. Lényeges jövedelemforrás a természetbeni bevétel is a maga 12,8 százalékával, és nem elhanyagolhatóak a saját termésből elfogyasztott mezőgazdasági termékek is, amelyek értéke a háztartások bevételének 11,5 százalékának felelnek meg.

A kiadások nagy része élelmiszerekre, nem élelmiszer jellegű cikkekre, szolgáltatásokra, adókra, illetékekre, hozzájárulásokra, az állatok ellátására, és más mezőgazdasági termékekre, szolgáltatásokra ment el. A beruházások, a lakásépítés vagy -vásárlás, a telekvásárlás, a mezőgazdasági munkában hasznos gépek beszerzése vagy éppen a részvényvásárlás elenyésző hányadot tesz ki, a kiadott pénz alig 0,3 százaléka ment hasonló célra.