Fotó: Barabás Ákos
Ugyan egy felmérés szerint az üdülési csekkekkel rendelkezők mintegy 80 százaléka a Fekete-tengerre szeretne utazni, a székelyföldi idegenforgalmat is érzékelhetően felpezsdítette a közalkalmazottaknak nyújtott utalvány.
Alig egy hónapja kapták kézhez az idén bevezetett üdülési csekkeket a közszférában dolgozók, de a belföldi turizmuson máris nagyot lendítettek az utalványokkal fizető turisták. A vendégfogadók nagyon sok helyen megteltek, így a népszerűbb településeken várhatóan szálláshelyek bővítésére irányuló fejlesztéseket is eredményezhet a belföldi turizmus fellendítéséért bevezetett, államilag finanszírozott utalványrendszer.
Egy, a TUI TravelCenter megrendelésére készített felmérés szerint az utazási irodákat üdülési csekkekkel felkereső polgárok több mint 80 százaléka a Fekete-tenger romániai partszakaszán szeretné azt elkölteni, és mindössze 20 százalék az, aki a hegyekben, a Duna-deltában vagy a gyógyfürdőkben nyaralna. A Dcnews.ro portál által idézett elemzés szerint ugyanakkor
Az utazási irodákat felkeresők 50 százaléka viszont kész 500-600 lejjel is felpótolni a kapott utalvány értékét, 10 százalék pedig 1500 lejnél is többet pótol a vágyott nyaralásba. Az idegenforgalmi szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a csekkeket nem kell feltétlenül idén nyáron, és nem kötelező egyszerre felhasználni. Érvényességi idejük egy év, így a jövő évi nyaralást is lehet abból fedezni, de a csúcsszezont követően sokkal olcsóbb üdülésre is elkölthető.
A csekkek által kirobbantott belföldi nyaralási láz érezteti hatását a Székelyföldön is. „Egyre többen igénybe veszik és szerintünk ez egy jó dolog. Én úgy látom, hogy
– fogalmazott lapcsaládunk megkeresésére Moldován László, a Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke, aki maga is panziót működtet Parajdon.
Fotó: Barabás Ákos
Tapasztalata szerint a településre érkező száz turistából harminc már most üdülési csekkes vendég, de ez a szám negyvenre, ötvenre is felmehetne, ha lenne a szálláshelyeknek ekkora kapacitása.
A szakember szerint azonban ez nem jelent kieső bevételt, mert aki most nem tud eljönni, az jön később – hiszen jövő év közepéig felhasználhatók a csekkek –, és ez kinyújtja a turisztikai szezont Sóvidéken. Egy másik haszna az lehet a jegyeknek, hogy kifehéríti a turisztikai ágazatot és a gazdaságot is stimulálja, és Moldován László szerint Parajdon is újabb fejlesztéseket indíthat be. „Tavaly és tavalyelőtt már elértük a telítettségi küszöböt, tehát úgy éreztük, hogy a szálláskínálat mértéke elérte a szálláskereslet mértékét. Idén a kereslet túllépte a kínálatot, úgyhogy elképzelhető, hogy fognak bővülni a szállásadó egységek” – fogalmazott.
A csekkekből származó bevétel egyébként nemcsak a szállásadóknak, hanem minden, a turisztikai ágazathoz kapcsolódó tevékenységet folytató vállalkozásnak, így az éttermeknek, strandoknak, wellnessközpontoknak is hasznot hozhat. Parajdon erre most kezdtek ráébredni az éttermek működtetői. „Egy-kettő már elfogadja a csekkeket, de egyre több fog átállni arra, hogy elfogadja ezeket a jegyeket” – mondta el tapasztalatait a szakember, magyarázatként hozzáfűzve, hogy az 50 lej értékű csekkeket ezekben az egységekben is felhasználhatják a turisták, amennyiben az adott időszakra érvényes szállásfoglalásuk van a településen.
Az üdülési csekkel érkező turistákra azonban inkább az a jellemző – szemben a készpénzzel fizetőkkel –, hogy többségük a szálláshelyén étkezne, ezért félpanziós ellátást vásárolnak. Örülnek is ennek a vendéglátók.
– vélekedett megkeresésünkre Bereczki István. A Szovátai Turisztikai Egyesület elnöke szerint van egy másik előnye is az üdülőcsekkes idegenforgalomnak: az utalvánnyal fizető turisták rugalmasak: ha a tervezettnél csak egy-két héttel később találnak szabad helyet a kiszemelt vendéglátóhelyen, elhalasztják az utazást. A készpénzzel fizetőkre ez nem jellemző.
Egyébként a Maros megyei üdülőtelepülésen is nagyon sok a turista, a szállodát működtető Bereczki István úgy tapasztalja, vendégeik mintegy 30-40 százalékát már az üdülési csekkel fizetők teszik ki. Az utalványok egyetlen kisebb hátránya az, hogy csak mintegy húsz nappal az elszámolásuk után kapják meg a vendéglátók a csekkek ellenértékét. Ha azonban nem a hagyományos étkezési utalványok formájában – tehát kis csekkfüzetből – hanem elektronikus üdülésijegy-kártyával fizet a turista, akkor két napon belül megérkezik a vendéglátó számlájára a pénz – számolt be a tapasztalatokról a szakember.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!