A hatalmas bírságok ellenére még mindig megkockáztatják a cégek, hogy feketén foglalkoztassanak munkaerőt. Általában az eldugott falvakban működő kisebb vállalkozásoknál fordul elő, hogy érvényes munkaszerződés nélkül dolgoztatnak – fejtette ki a Krónika megkeresésére Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője.
2016. május 04., 16:052016. május 04., 16:05
Mint részletezte, azoknál a munkaadóknál is felbukkan a feketemunka, ahol időszakos a tevékenység, például az építkezéseken, de ebben az ágazatban is inkább a kisebbek kockáztatnak. „A nagyobb vállalatoknál rendszerint minden rendben van. Valójában nem is éri meg törvénytelenül foglalkoztatni, hiszen 10–20 ezer lej közötti bírság jár minden feketemunkás után” – emlékeztetett a főfelügyelő.
Kovászna megyében egyébként szerinte nem jelenség a feketemunka, ám azért havonta 3-4 esetben kénytelenek eljárást indítani. Áprilisban pedig a szokásosnál több feketemunkást értek tetten: összesen hat ilyen esetre derítettek fényt, ezzel 12-re emelkedett az idén rajtakapott, illegálisan munkát vállalók száma.
Ördög Lajos egyúttal arról is beszámolt, hogy gyakoriak az országos szinten megszervezett, kampányszerű ellenőrzések, amikor az egész országban egyetlen éjszaka alatt például a pékségeket veszik górcső alá. Ezenkívül a felügyelők folyamatosan végeznek rutinellenőrzéseket, de gyakran csapnak le feljelentések alapján is.
„Naponta érkeznek feljelentések, általában a »szürkemunka« miatt fordulnak hozzánk a munkavállalók: arra panaszkodnak, hogy négyórás munkaszerződést kötöttek, ám több órát dolgoztatták őket, vagy hogy nem kapták meg a pénzüket” – tájékoztatott a munkaügyi felügyelőség vezetője. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a törvénykezési hiányosságok miatt a szürkemunka már nem tartozik a hatáskörükbe – adócsalásnak minősül, így nehezen tudnak eljárni. Tapasztalatai szerint különben a legtöbb esetben a kárvallottak már csak akkor jelentik a visszaélést, ha felmondtak, nem dolgoznak a cégnél. „A törvény értelmében a munkavállalóra is napi 300–600 lejes pénzbírságot kell kiróni, ha elfogadta a feketemunka feltételeit\" – figyelmeztet a főfelügyelő.
Órdög Lajos kérdésünkre arról is beszámolt, hogy a munkavédelmi szabályok be nem tartását általában kívülállók jelzik – legutóbb például a Székely Mikó Kollégium tetőszerkezetét javítókat jelentették fel, mert nem használtak védőfelszerelést. Ilyen esetekben a céget büntetik meg, holott gyakran előfordul, hogy a munkaadó biztosítja az előírásos védőfelszerelést, ám a munkások nem veszik azt fel. Ilyen esetekben a cégvezetőnek kell elszámolnia az alkalmazottaival. Ugyanakkor az is előfordul, hogy a munkavédelmi előírásokat be nem tartó személy feketén dolgozik, ha pedig ilyenkor balesetet szenved, az nem minősül munkabalesetnek, polgári úton lehet csak tisztázni – mutatott rá a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!