2010. június 16., 07:542010. június 16., 07:54
Angela Merkel kancellár kezdetben úgy vélte, hogy nincs szükség ilyen jellegű intézményre. De ha már európai gazdasági kormányról, illetve európai egyeztetésről van szó, akkor a kancellár szerint annak magában kell foglalnia az Európai Unió mind a 27 tagállamát. A nyílt nézeteltérések tovább élezték az utóbbi időben kialakult feszültséget Párizs és Berlin viszonyában, és hivatalosan meg nem erősített információk szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a német kancellári hivatal lemondta Sarkozy eredetileg az elmúlt hét első napjára tervezett látogatását.
A Financial Times Deutschland című üzleti napilap tegnapi elemzése szerint a küszöbön álló uniós csúcskonferencia előtt Franciaország és Németország legfőbb vezetője aligha engedhette volna meg, hogy kettejük ellentétei vetüljenek az állam- és kormányfők találkozójára. Ez is indokolta, hogy végül egy héttel később sor került a francia elnök berlini vizitjére, és azon az európai gazdasági kormány ügyében is egyfajta kompromisszumos megállapodás született. Berlini értékelések szerint inkább Merkel győzelmét jelenti, hogy francia vendége beleegyezett abba: a szóban forgó európai gazdasági kormány mind a 27 uniós tagországra kiterjedjen. A német kancellár mindezzel azt kívánta megakadályozni, hogy az unió „első- és másodrangú” tagállamok csoportjára bomoljon. Sarkozy ugyanakkor elérte azt a kiegészítést, hogy – szükség esetén – a válságkezelés céljából mégis csak az euróövezeti tagországok üljenek össze.
A csütörtöki uniós csúcskonferenciának szóló legfőbb üzenet ily módon az volt, hogy Németország és Franciaország egyfajta kompromiszszumos megállapodásra jutott, és az egységet demonstrálta. Megfigyelők, illetve a német újságok ugyanakkor azt találgatták, hogy a szóban forgó európai gazdasági kormány mit is jelent valójában. A kiindulópont – mint a lapok rámutattak – az eddiginél erőteljesebb gazdaság- és pénzügypolitikai koordináció. Ennek szervezeti formáját berlini értesülések szerint az jelentené, hogy az állam- és kormányfők – vagy megbízottaik – rendszeresen, vagy épp szükség esetén találkoznának, kizárólag a felmerült pénzügyi problémák megvitatására. A Sarkozy által javasolt állandó titkárság felállítását Merkel ugyanakkor kerek perec elutasította. A két vezető berlini sajtókonferenciáján a szóban forgó kormány céljával, illetve működésével kapcsolatban csupán általánosságokat fogalmazott meg, és a többi között azt hangoztatta: a hangsúly nem egy új intézményen, hanem az „operatív és pragmatikus” válságkezelésen van. „Franciaország vetette fel az európai gazdasági kormány gondolatát, és a magam részéről támogatom azt” –jelentette ki Merkel kancellár, aki a legfontosabbnak azt tartotta, hogy Európa számára az egységet és a megbékélést demonstrálják.
Egységet igyekezett demonstrálni Sarkozy és Merkel más területeken is. Így kijelentették, hogy a pénzügyi válság következményeit, illetve tanulságait együttesen kívánják tanulmányozni. A francia elnök és a német kancellár közösen foglalt állást egy közvetett banki adó – a megfogalmazás szerint banki hozzájárulás – bevezetése mellett, aminek fő célja a válságmegelőzés lenne. Mindezt a német kormány közelmúltban elfogadott takarékossági csomagterve már tartalmazta, ugyanakkor leszögezte, hogy összehangolt nemzetközi – vagy legalábbis európai – lépésről lenne szó. Mindezt szorgalmazni kívánják a G8-, illetve G20-országcsoport közelgő csúcskonferenciáján, indítványozva egy nemzetközi pénzpiaci tranzakciós adó bevezetését is. Párizs és Berlin szorosabb együttműködést hirdetett az euróövezeti stabilitási és növekedési paktum betartatásának területén is. Ennek keretében Merkel és Sarkozy közösen fogalmazta meg azt az eredetileg a német kancellár által felvetett javaslatot, hogy átmenetileg vonják meg a szavazati jogot azoktól az euróövezeti tagállamoktól, amelyek „notóriusan” megsértik a paktumot és a megengedettnél nagyobb államháztartási deficitet könyvelnek el. Név szerint egyetlen országot sem említettek, de megfigyelők szerint elsősorban Görögországra utaltak.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.