2012. július 02., 09:212012. július 02., 09:21
Az Európai Unió – amelynek soros elnökségét tegnap vette át az amúgy pénzügyi nehézségekkel küszködő Ciprus – csúcstalálkozóján elhatározott – a növekedést és a bankrendszer stabilitását már a közeljövőben szolgáló, valamint egy gazdasági elképzelés körvonalazásával távlatot is jelentő – döntésekről gyakorlatilag minden állam- és kormányfő pozitívan nyilatkozott. A résztvevők egyebek között egy 120 milliárd eurósra rúgó növekedési paktumot fogadtak el. Ennek elemei közé tartozik az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének 10 milliárd eurós emelése, amely a vezetők várakozásai szerint 60 milliárd eurónyi forrással segítheti a növekedést. Ötmilliárd eurót jelent a kiemelt infrastrukturális programok megvalósítását szolgáló, úgynevezett beruházási projektkötvények kibocsátása. További 55 milliárd euró pedig a paktum szerint fel nem használt strukturális támogatásokból csoportosítható át növekedési célokra.
A bankszektor javát szolgáló rövidebb távú – de már egy bankunió felé mutató – döntés a közös euróövezeti bankfelügyeleti rendszer létrehozása, amely akár már jövőre megtörténhet. Elhatározták annak a mechanizmusnak a gyors létrehozását is, amelynek révén a bankok feltőkésítése immár közvetlenül az euróövezeti pénzügyi stabilitási alapból (ESM) történhet, az érintett tagállamok közbeiktatása nélkül. A mechanizmus része lesz az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásainak teljesítése, de a tőkefelvétel nem kötődik külön nemzeti pénzügyi konszolidációs programhoz. Egy másik intézkedés révén, ugyancsak az ESM-en keresztül a spanyol bankok számára válik könynyebbé a tőkéhez jutás.
A hosszabb távra szóló gazdasági vízió részleteinek kidolgozása még csak most kezdődik – beleértve a menetrendet is –, de a négy fő építőelemben már egyetértettek. Ezek: az egységes pénzügyi, a költségvetési és az összehangolt gazdaságpolitikai keretrendszer, valamint a „megerősített demokratikus legitimitás” és számonkérhetőség. A találkozó után egyes résztvevők – például az elnöklő Herman Van Rompuy – áttörésnek minősítették ezeket a határozatokat, de még a sok külső megfigyelő szerint a vesztesek közé tartozó Angela Merkel német kancellár is fontos döntésekről és előrelépésről beszélt. A két nap fő nyerteseinek a rövid távú intézkedések egy részét szinte meglepetésszerűen kikényszerítő Olaszországot és Spanyolországot tartják, ennek megfelelő elégedettséggel nyilatkozott a két miniszterelnök, Mario Monti és Mariano Rajoy is.
Az eredeti reményekkel ellentétben nem lépett életbe tegnap az euróövezeti állandó pénzügyi stabilitási mechanizmusról (ESM) kötött szerződés, miután az aláíró nemzetek elégséges arányában nem fejeződött be a ratifikációs folyamat. A csúszás azonban valószínűleg nem tesz érezhető hatást a zóna stabilitására, hiszen a tagállamok vezetői a hétvégén, találkozójukon döntöttek arról, hogy a mechanizmus feladatköreiben kibővülve működik majd. |
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.