Fotó: Agerpres
2011. március 25., 08:522011. március 25., 08:52
A késő délután elkezdődött értekezlet előtt rendezték meg a szociális partnerek – az uniós intézmények vezetői, továbbá a munkaadók és az érdekképviseletek európai szövetségeinek – csúcstalálkozóját.
Az eseményen soros elnökséget betöltő ország miniszterelnökeként Orbán Viktor is részt vett. A kormányfő a két legfontosabb feladatnak az államadósság csökkentését és munkahely biztosítását nevezte mindazoknak, akik dolgozni akarnak. A szociális csúcsot követő sajtótájékoztatóján a magyar kormányfő elmondta: a délelőtti háromoldalú találkozó résztvevői benyomása szerint tudatában vannak annak, hogy a válság után a világ és Európa nem lesz olyan, mint amilyen előtte volt. A feladat tehát nem az, hogy visszataláljanak a válság előtti Európába, hanem hogy megtalálják új, válság utáni formáját. Tarthatatlannak nevezte azt, hogy Európa alacsonyabb foglalkoztatási mutatók mellett akar versenyezni másokkal. Arra is felhívta a figyelmet, hogy önmagában a növekedés még nem feltétlenül teremt új munkahelyeket. Emellett vannak olyan rétegek, amelyek az innováción alapuló gazdasági növekedésbe nem tudnak bekapcsolódni rossz szociális helyzetük, alacsony képzettségük vagy életkoruk miatt. Az államnak ezért kiemelt szerepe lesz a közmunkák szervezése területén – vélekedett.
Orbán arra is kitért, hogy az uniós gazdasági kormányzás megteremtését célzó hat jogszabálytervezet – amely „a magyar elnökség legfontosabb missziója” – a csütörtök-pénteki EU-csúcstalálkozón elnyerheti a résztvevők egyetértését. Ezután – húzta alá – megkezdődhetnek a tárgyalások a jogszabálytervezetekről az Európai Parlamenttel, és a júniusi EU-csúcsra, vagyis a magyar elnökség lezárulta előtt ebben a kérdésben megszülethet a megállapodás.
A szociális csúcstalálkozó középpontjában egyébként a költségvetési és államháztartási konszolidációnak a munkahelyekre és a növekedésre gyakorolt hatása, valamint a szociális partnerek irányításban játszott szerepe állt. A témáról kiadott közlemény szerint a találkozón a munkaadói és szakszervezeti szövetségek egyetértettek abban, hogy szorosabb gazdasági együttműködésre és munkaerő-piaci reformokra van szükség. Jelezték, hogy a szociális partnerek számára megfelelő részvételi lehetőséget kell biztosítani a nemzeti reformtervek meghatározásában, valamint az Európa 2020 stratégia egészének végrehajtásában.
A sajtótájékoztatón José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, az Uniónak olyan menetrendre van szüksége, amely „intelligens, fenntartható és bevonó jellegű növekedést biztosít, valamint erős a szociális dimenziója. Az Európa 2020 stratégia ilyen menetrend” – tette hozzá.
A találkozókhoz kapcsolódott a belga szakszervezeti szövetségek tüntetése, amelynek fő jelszavai közé tartozott, hogy a tagországok a gazdasági megszorítások mellett is tartsák szem előtt a szociális szempontokat, hoszszabb távú intézkedéseik tervezésénél pedig (mint az elfogadás előtt álló versenyképességi paktum) ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek veszélybe sodorják az EU szociális modelljét. Különösen élesen bírálták a versenyképességi csomagot, amely a jelmondatok szerint a bérek visszafogásával és szociális járandóságok korlátozásával járhat. A tüntetés miatt reggeltől megbénult a közúti közlekedés a körzetben, sőt – biztonsági megfontolásokból – több fontos metróállomást is zárva tartottak. A szakszervezeti megmozdulás tetőpontján felhevült a hangulat, tüntetők egyes csoportjai megpróbáltak áthatolni a hatósági kordonon, és kövekkel dobálták a rendőröket. Hivatalos közlés szerint tucatnyi rendőr megsebesült, közülük hármat kórházban kellett ellátni.
A rendőrség ezen a részen csak vízágyú és könnygáz bevetésével tudta helyreállítani a nyugalmat.
A tüntetés alatt tartott sajtótájékoztatón uniós illetékesek arról biztosították a tüntetőket, hogy az EU érzékeny a szociális problémákra, és nem akar engedni szociális modelljéből. Herman Van Rompuy, az állam- és kormányfői tanács elnöke ugyanakkor arra is rámutatott, hogy ennek a modellnek a megőrzése függ attól, milyen eredményeket ér el az EU a gazdasági növekedés fokozásában. Az uniós csúcsértekezlethez időzítve egyébként más tagállamokban is tartottak tüntetéseket.
Szokásos tavaszi csúcstalálkozójukon az állam- és kormányfők a tervek szerint politikai szinten jóváhagyják a gazdasági koordinációt és az euróövezet stabilitását szolgáló újabb intézkedések egy átfogó csomagját. Tárgyalnak emellett a líbiai és a japán helyzetről is. A 27 tagállam vezetőjének találkozója várhatóan péntek kora délután ér véget.
| Súlyos támadás érte az Európai Unió számítógépes rendszerét a csütörtökön kezdődő EU-csúcsértekezletre való felkészülés hajrájában – jelentették be Brüsszelben. A házon kívül tartózkodó uniós alkalmazottak laptopjukkal nem tudtak hozzáférni elektronikus levelezésükhöz. Leállt az Európai Külügyi Szolgálat több internetes oldala – miközben gőzerővel készültek a csúcsra, amelyen olyan érzékeny és fontos témák szerepelnek a napirenden, mint a líbiai, illetve a japán helyzet, valamint az uniós országok gazdaságpolitikájának összehangolása. Egy ideig az újságírók sem fértek hozzá az Európai Bizottság közleményeit tartalmazó internetes oldalhoz. Uniós tisztségviselők szerint a szerdai támadás a működés megbénítását célozta, és a jelek szerint arra nem irányult, hogy a honlapot feltörve bizalmas információkhoz jussanak hozzá. Azt mondják, az ilyen támadások nem ritkák, de a mostani támadás mértéke túlnőtt a korábbiaknál, és a munka dandárja idején különösen rosszkor jött a leállás. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.
Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.
A villamosenergia-piacot július 1-jétől mindenképpen liberalizáljuk, és nincs szó az ársapka meghosszabbításáról – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!