Nem adják egymásnak a kilincset az ügyfelek. Nem lendült fel az erdélyi zálogházak forgalma a vásárlóerő csökkenése nyomán
Fotó: Veres Nándor
Egy romániai zálogházlánc a minap arról számolt be, hogy a romániai lakosság a 2022-es év első felében kimagaslóan nagy értékben adott zálogba arany ékszereket és elektronikai eszközöket. Egy-egy zálogosítás értéke átlagosan 1000 lej volt, másfelől a kisméretű ékszerek és a mobiltelefonok iránt megnőtt a kereslet is. Erdélyi városok zálogházaiban igyekeztünk utánajárni, hogy az országos tendenciák mennyire érvényesülnek nálunk, hogy tényleg „zálogházláz” van-e.
2022. október 24., 08:262022. október 24., 08:26
Egy friss felmérés szerint a romániai lakosság előszeretettel adja zálogba arany ékszereit és elektronikai eszközeit, átlagosan 1000 lej „kölcsönt” felvéve értük a zálogházaktól. Az esetek nyolcvan százalékában ugyanakkor visszavásárolják a személyes tárgyaikat, viszonylag kevesen vesznek tőlük véglegesen búcsút – vont mérleget nemrég nyilvánosságra hozott elemzésében a CreditAmanet zálogházlánc.
A közlemény szerint a cég forgalma az idei év első felében közel 40 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában,
Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, illetve Székelyföld több zálogházát megkeresve igyekeztünk utánajárni, hogy Erdélyben milyen mértékben érvényesülnek az említett, főleg az ország déli és keleti részein, így a fővárosban, Pitești-en, Galacon, Konstancán, Ploiești-en stb., jelen levő zálogházlánc által tapasztalt jelenségek.
A sepsiszentgyörgyi Rexo Gold Zálogház képviselője arról számolt be, hogy bár egy enyhe növekedést érzékelnek a forgalmukban az előző évhez, évekhez képest, de meglátása szerint ezt nem a háború, illetve a válság okozza. Azt tapasztalták, hogy a koronavírus-járvány idején megnőtt az emberek ragaszkodása a tárgyaikhoz, igyekeztek kiváltani azokat, semmit sem zálogban hagyni.
Lehet, hogy most a téli magas számlákra készülve picit többen szeretnének készpénzt, de ez megszokott a lapunknak nyilatkozó illetékes szerint, nem kirívó, illetve a másik oldalon, a tárgyakban való befektetés mértéke sem nő érzékelhetően.
A csíkszeredai RTG zálogházban semmilyen kilengést nem tapasztaltak sem a járvány, sem a geopolitikai események, sem az energiaválság kapcsán.
A székelyudvarhelyi BSG zálogházban a háború kitörése után rögtön, az első pár hétben tapasztalták, hogy megnőtt a kereslet az arany iránt, hogy az emberek a bankból kivett pénzt aranyba fektették – akkor, amikor az emberek euróból is igyekeztek tartalékolni –, de a hirtelen láz hamar lecsengett, és sem nyáron, sem most nem tapasztaltak semmilyen téren kiemelkedő forgalmat.
Fotó: Sándor Csilla
A zálogba adások száma semmiképp sem nőtt, valamelyest talán nagyobb az igény arra, hogy az emberek kiváltsák, visszaszerezzék a saját tárgyaikat, mint régen. A cég képviselője elmondta, bár érzékeli, hogy sokan fektetnek a háború kitörése óta aranyba, cégük csak enyhén érezte meg, hogy megnőtt a kereslet az arany iránt, meglátása szerint az emberek inkább a bankoktól vesznek aranyrudakat.
A Szatmárnémeti BAV Zálogházban szintén nem tapasztaltak nagyobb keresletet a zálogházak szolgáltatásai iránt, tapasztalataik szerint a zálogosítás mértéke hullámzó, és valamilyen mértékben szezonális, hiszen például nyaranta, amikor a külföldön dolgozó munkások hazatérnek, rendszerint megnő a forgalmuk. Elmondták, hogy bár közel vannak a határhoz, ukrán menekültek is eddig csak egyetlenegyszer tértek be a céghez, de nem volt jelentős a velük lebonyolított tranzakció.
de nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni, hiszen, ahogy eddig is, most is azt tapasztalják, hogy a tehetősebb réteg az, aki be tud fektetni – például aranyba –, míg a szegényebbek inkább adnak be néhány tárgyat, hogy sürgősen készpénzhez jussanak. A zálogház képviselője ugyanakkor arról is beszámolt, hogy bár a zálogosítás mértéke nőtt, ügyfélkörük nem igazán változott, ugyanazok fektetnek be, akik eddig, illetve ugyanazoknak van szüksége készpénzre, talán csak az ügyletek értéke, gyakorisága nőtt.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!