Ilie Șerbănescu szerint az Európai Unió mindent elvett Romániától
Brüsszelben Magyarországot és Lengyelországot azért vádolják illiberalizmussal, mert az saját érdekeit védi – állítja Ilie Șerbănescu román közgazdász, politikai elemző. Szerinte az Európai Unió egyfajta gyarmattá alakította Romániát.
2018. október 26., 15:262018. október 26., 15:26
„Mindent elvett Romániától az Unió, az országnak ma már nincs nemzeti gazdasága” – nyilatkozta a Krónikának Ilie Șerbănescu, aki a kilencvenes évek közepén rövid ideig reformügyi miniszter is volt. Mint mondta, az ország két különálló gazdaságnak ad otthont, s ebből az egyik – amelyet a külföldi tőke alakít – kézben tartja a stratégiai ágazatokat, beleértve az altalaji forrásokat, a bankokat, az energiaelosztást, a még megmaradt ipart, az információs technológiát, azaz mindent, ami számít.
– fogalmazott a bukaresti közgazdász.
Példaként említette, hogy a külföldi tőke évente legalább 35–40 milliárd eurónyi adózás előtti profitot utal a származási országába, s ebből semmi nem kerül vissza a román gazdaságba, azaz elveszett.
„A románok által ellopott pénzekből azért marad valamennyi a gazdaságban, míg a külföldiek által ellopott pénzeknek helyrehozhatatlanul, visszafordíthatatlanul búcsút inthetünk” – mondta az elemző, aki szerint igazi érdekvédelemről nem lehet beszélni egyetlen román politikai erő részéről sem. Kiemelte: a kiszolgáltatott helyzet nyilvánvaló hatással van a politikára is. „A kapitalizmusban azé a döntési jog, akié a tulajdon, s ez így is van rendjén, ez a normális. Az adminisztrálást persze meghagyták Romániának. Így van kit hibáztatni, nem a tulajdonos vállalja a felelősséget” – mondta az elemző, hozzátéve:
Mondja ezt az a Macron, aki – miközben az illiberalizmus ellen harcol – milliárdokat fordít közpénzekből francia állami vagy magánkézben lévő vállalatok megmentésére.
Épp Románia kiszolgáltatott helyzete miatt nem gondolja úgy Ilie Șerbănescu, hogy az ország csatlakozhat a visegrádiak által új irányt szabó kelet-közép-európai együttműködéshez. Azt ugyanakkor méltatlannak, igazságtalannak tartja, hogy Brüsszelben Magyarországot és Lengyelországot azért vádolják illiberalizmussal, mert az érdekeit védi. „Míg az összes kelet-európai gazdaságot elfoglalják a nyugati nagyvállalatok a liberalizmus nevében, addig Németország és Franciaország szigorú korlátozásokat tervez annak érdekében, hogy a stratégiai ágazatok ne kerüljenek a kínai vállalkozók kezébe. Akkor ez most liberalizmus vagy illiberalizmus?” – tette fel a költői kérdést Șerbănescu , aki szerint az EU vezetői folytatnák a kétsebességes unió építését, s Kelet-Európa minden szempontból a második kategóriába tartozik. „Akik ezt nem fogadják el, azokat illiberálisnak nevezik” – hangsúlyozta lapunknak a volt miniszter.
Ilie Șerbănescu arra emlékeztetett, hogy amikor Romániában csak felvetették kormányzati szinten a nyugati cégeket hátrányosan érintő adóváltoztatásokat, Brüsszel azonnal hadüzenetet hirdetett a bukaresti „illiberálisok” ellen. A Romániát érintő uniós kritikákról szólva Ilie Șerbănescu elmondta, egy figyelmeztetésről van szó, hogy még véletlenül se kövessék Bukarestben Magyarországot és Lengyelországot.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
1 hozzászólás