Fotó: Jakab Mónika
Energiatermelők, -kereskedők és -szolgáltatók vonulhatnak ki a romániai piacról Nagy-Bege Zoltán szerint a kormány energiaár-korlátozó rendelete miatt. Az energiaár-szabályozó hatóság alelnöke úgy véli, az intézkedés jóformán egyetlen pozitív hozadéka, hogy az államnak lesz honnan előteremteni a kompenzáció költségeit.
2022. szeptember 06., 08:402022. szeptember 06., 08:40
Nehéz beazonosítani az energiapiacot szabályozó új sürgősségi rendelet nyerteseit és veszteseit Nagy-Bege Zoltán szerint, aki az államot tekinti a módosított szabályozás első számú kedvezményezettjének. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke úgy véli, a múlt héten eszközölt módosítások révén csökken a költségvetésre nehezedő teher, mert összességében kevesebben részesülnek árkompenzációban, és az energiaszektorban alkalmazott új adózás több bevételt biztosít a büdzsének.
Mint arról beszámoltunk, a Ciucă-kormány módosította az energiaárak korlátozásáról szóló, tavasszal kiadott rendeletét, és az eddigi 300 kilowattóra helyett 255 kilowatt-órában határozta meg azt a havi villamosenergia-fogyasztást, ameddig a kilowattóránként 0,80 lejes ársapkával védi a lakossági fogyasztókat a piaci áraktól. Nagy-Bege Zoltán a Krónikának kifejtette, jelen pillanatban az új szabályozás pozitív hatása egyértelműen az, hogy a büdzsé kiegyensúlyozódik, viszont a piaci szereplőket – fogyasztókat, termelőket, szolgáltatókat – a korábbi rendelethez képest általában negatívan érinti.
A villamos energia árának korlátozása 2023. augusztus 31-ig lesz érvényben a havi 255 kilowattóránál kevesebb áramot használó háztartási fogyasztók számára – derül ki az energiaügyi minisztérium honlapján közzétett sürgősségirendelet-tervezetből.
A hatósági illetékes a fogyasztók szempontjából mindenképpen megnyugtatónak tartja, hogy a kormány jövő év augusztus 31-ig meghosszabbította az energiaárak korlátozását és kompenzálását. A háztartási fogyasztók túlnyomó többsége nem érintett, mert akinek tavaly az átlagos havi fogyasztása nem haladta meg a 100 kilowattórát, továbbra is legtöbb 0,68 lejt fizet kilowatt-
óránként, és ez számukra jövő év szeptember 1-ig szavatolt. „A háztartások hozzávetőleg fele, több mint 4,2 millió fogyasztó tartozik ebbe a kategóriába” – ismertette Nagy-Bege Zoltán.
Aki belefér a havi 255 kilowattos havi fogyasztásba, gyakorlatilag nem észlel semmilyen változást, esetében továbbra is 0,80 lejes áron számlázzák a villamos energiát. „Ez az első próbálkozás, hogy valamilyen szinten takarékosságra ösztönözzék a fogyasztókat” – mutatott rá lapunknak az ANRE alelnöke. Az ipari fogyasztók esetében azonban már jelentős az eltérés, szeptember 1-től ugyanis a kórházak és a tanintézetek kivételével gyakorlatilag valamennyi esetben csupán a fogyasztás 85 százalékára vonatkozik az 1 lejes árplafon. Ami azt jelenti, hogy
Ez attól függően lesz hatással a tevékenységükre, hogy mekkora az energiafogyasztásuk, és ahol ez nem meghatározó, könnyebben átvészelik az energiaválságot.
Nagy-Bege Zoltán: a piaci szereplőket negatívan érinti a módosítás
Fotó: Simion Mechno/Agerpres
Az energiatermelők egy részét ugyanakkor érzékenyen érintik az adóügyi változások. Nagy-Bege Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a megújulóenergia-termelők közül néhányan már jelezték, ez nem biztosítja számukra a továbbiakban a nyereséges működést. A hatóság alelnöke éppen ezért valószínűnek tartja, hogy lesznek, akik inkább leállítják a termelést, ami nem bonyolult technológiai folyamat, a számítógépen egyetlen gombnyomással le lehet állítani egy erőművet. „Mindez megfontolandó, hiszen jelenleg minden megawattóra kapacitás számít, és mindenre szükség van” – állapította meg az alelnök. Továbbá a kormány adót vetett ki a nagypiaci kereskedőkre, a nagybani tranzakciókra, mindössze 2 százalékos árrést engedve meg.
Ugyanakkor a szolgáltatókat az a korlát is érzékenyen érinti, hogy az állam most már csak megawattóránként 1300 lejes árig téríti meg számukra a piaci árak és a rendeletileg szabályozott fogyasztói árak közti különbözetet. „Aki ebbe nem fér bele, annak veszteséggel kellene folytatnia. Emiatt megtörténhet, hogy a szereplők egy része – termelők, kereskedők, szolgáltatók – kivonulnak a piacról.
– nyilatkozta lapunknak Nagy-Bege Zoltán, aki szerint félő, hogy a tél közeledtével ez jelenséggé válik.
A sürgősségi kormányrendeletet a parlament elé terjesztették, az állandó büró várhatóan már ma a szenátus szakbizottságai elé terjeszti a dokumentumot. Az ANRE alelnöke szerint az új szabályozást lehet korrigálni, ha erről egyezség születik a kormánykoalíción belül, továbbá a piaci szereplőknek is lesz alkalmuk jelezni a hibákat, a várható következményeket, és mindezt a törvényhozóknak felelősen kell mérlegelniük.
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!