Fotó: Gábos Albin
A villamos energia árának korlátozása 2023. augusztus 31-ig lesz érvényben a havi 255 kilowattóránál kevesebb áramot használó háztartási fogyasztók számára – derül ki az energiaügyi minisztérium honlapján közzétett sürgősségirendelet-tervezetből, amelyet a kormány csütörtökön el is fogadott.
2022. szeptember 01., 19:102022. szeptember 01., 19:10
2022. szeptember 01., 23:262022. szeptember 01., 23:26
A jogszabály a jelenleg hatályban lévő 2022/27-es sürgősségi rendeletet módosítja. Eszerint 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között áfával együtt legtöbb 0,68 lejt fizetnek kilowattóránként az áramért azok a háztartások, amelyeknek a múlt évben az átlagos havi fogyasztása nem haladta meg a 100 kilowattórát; 100,01 és 300 kilowattóra közötti tavalyi átlagos havi fogyasztás esetén a villamos energia ára áfával együtt nem haladhatja meg a 0,80 lejt kilowattóránként, ha a háztartás 255 kilowattóránál kevesebb áramot használ el egy hónapban;
– számolt be az Agerpres. A kis- és közepes élelmiszeripari vállalkozások áfával együtt legtöbb 1 lejt fizetnek kilowattóránként a tavalyi átlagos havi áramfogyasztásuknak megfelelő mennyiség 85 százalékáért; az ezt meghaladó árammennyiségért a szolgáltató által megszabott árat kell fizetni.
A többi közintézmény esetében az árplafon 1 lej kilowattóránként a tavalyi átlagos havi áramfogyasztásuknak megfelelő mennyiség 85 százalékáért; az ezt meghaladó árammennyiségért a szolgáltató által megszabott árat kell fizetni. Azoknak a kedvezményezetteknek az esetében, amelyek 2021-ben nem használtak áramot, a 85 százalékos arány a szeptember elseje utáni havi fogyasztásukra vonatkozik.
A háztartások 2022. április 1. és 2023. augusztus 31. között áfával együtt legtöbb 0,31 lejt fizetnek a földgázért kilowattóránként; a tavaly 50 000 megawattóránál kevesebb földgázt elhasználó többi fogyasztó és az energiatermelő vállalatok esetében az árplafon 0,37 lej kilowattóránként.
Az energiaárak korlátozásáról és kompenzálásáról szóló, jelenleg hatályban lévő sürgősségi rendelet módosításával a kormány kiterjeszti a lakosságot és a gazdaságot a drágulásoktól megvédő intézkedéseket – jelentette ki az Agerpres szerint a kabinet csütörtöki ülése elején a miniszterelnök. Nicolae Ciucă elmondta, hogy az új sürgősségi rendelet még csütörtökön megjelenik a hivatalos közlönyben, és 2023. augusztus 31-ig lesz hatályos.
Elmondta: a kormány intézkedett arról is, hogy a tél folyamán a belső piac földgázellátása biztosított legyen, és a villamosenergia-termelésben se legyenek fennakadások. A kormányfő hozzátette, hogy az új sürgősségi rendelet a visszaszorítja az árspekulációt az áram- és a földgázpiacon.
A Ciucă-kabinet ülése után Virgil Popescu energiaügyi miniszer elmondta, hogy a jogszabály szigorúan bünteti az egymást követő energiaügyleteket. A tárcavezető szerint a piaci szereplők jellemzően kereskednek egymást közt az energiával, így az áram vagy a földgáz ára mesterségesen megemelkedik. Ezentúl azonban az éves forgalmuk 5 százalékának megfelelő összeggel bírságolja majd az Országos Energiaár-szabályzó Hatóság az egymást követő energiaügyleteket lebonyolító cégeket.
Az USR szerint tönkreteszi az energiapiacot a kormány új rendelete
Bírálta csütörtökön a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a kormányt, amiért „minden előzetes nyilvános vita nélkül” fogadta el aznap az energiapiacot szabályozó új sürgősségi rendeletet.
Az ellenzéki párt közleménye szerint a jogszabály előírásai „lassan, de biztosan” tönkreteszik a hazai energiapiacot és a gazdaságot. Az USR kifogásolja, hogy a rendelet hatályba lépése után 'vállalatok százai, ezrei' nem részesülnek majd energiaár-támogatásban. Ennek a párt szerint drámai következményei lesznek, mert ezek a cégek a tevékenységük korlátozására és leépítésekre kényszerülnek majd. „A megoldás lett volna, hogy adókedvezményben részesüljön minden romániai vállalat, és csökkentsük az energiaszámlák adóösszetevőjét a háztartási fogyasztók számára” – idézte a közlemény Cristina Prună képviselőt, az ipari bizottság alelnökét. Az USR szerint az energiaszolgáltatókra kivetett adók megemelése drágulásokhoz és munkahelyek megszűnéséhez fog vezetni.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) a tervezettnél 1,2 milliárd lejjel több adót gyűjtött be az idei első félévben – számolt be kedden a Facebook-oldalán Marcel Boloş pénzügyminiszter.
Elsőként a romániai piacra lép be a Gránit Bank, amely várhatóan még a harmadik negyedévétől első magyarországi bankként nyújt majd határon átnyúló, úgynevezett cross border szolgáltatást.
Talán csütörtökre sikerül visszakapcsolni az országos villamos áram-hálózatra a cernavodai atomerőmű egyes blokkját, amely pénteken este állt le meghibásodás miatt.
Bár az úgynevezett luxusadóról szóló törvény már az év eleje óta hatályban van, az adóhatóság júliusban tette közzé a „luxuscikkek” bejelentésére és azok adóztatására kidolgozott 216-os nyomtatvány mintájára és tartalmára vonatkozó első utasításokat.
Egyik legnagyobb európai tesztlaboratóriumát nyitotta meg a Continental Temesváron – közölte a vállalat.
Románia hónapról hónapra növekvő hőmérsékletben forrong, és az ügyfelek olyan megoldásokba fektetik pénzüket, melyek termikus kényelmüket és a megfelelő minőségű levegőt biztosítják számukra, és ez az eMAG-nál regisztrált eladások számában is tükröződik.
Az egyik legnagyobb romániai autóipari cég, a Leoni 10 százalékkal csökkenti dolgozói számát a több mint 3600 személyt foglalkoztató besztercei gyárában – adta hírül a G4media.ro.
Továbbra is az energetikai cégek a legnyereségesebb állami vállalatok – derül ki a legfrissebb összesítésből.
2023-ban a romániai polgárok 33,6 milliárd dollárt (153 457 920 000 lejt) költöttek el az élelmiszerüzletekben, míg az online élelmiszer-kiskereskedőknél 319 millió dollárt hagytak ott.
Amióta a fapados légitársaságok térhódítása nyomán polgárok széles köre számára elérhetővé vált a repülés, az utazni vágyók akár hónapokig is lesik, hogyan tudják a legolcsóbban beszerezni a repülőjegyet az áhított célpont felé. Kisokos utazni vágyóknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!