Fotó: Pixabay.com
A bukaresti kormány által bevezetett adópolitikai módosítások késztetnek arra két kanadai fiatalt, hogy bezárják Kolozsvár központjában kialakított éttermüket: a bő három éve működő vendéglőre január utolsó napján kerül lakat.
2018. január 25., 18:092018. január 25., 18:09
„2006-ban jöttem először Romániába, kíváncsi voltam, milyen egy kelet-európai ország. Szebenben és Bukarestben voltam. 2009-ben visszatértem az országba, Kolozsvárra, otthon éreztem magam, és arra gondoltam, itt tudnék élni” – idézte fel a kezdeteket a Mediafax hírügynökségnek Oliver Rydell.
Végül 2013-ban letelepedett a kincses városban, és egy szintén kanadai barátjával közösen, 2014 nyarán vendéglőt nyitott a belvárosban. Később egy román állampolgár is betársult. Az étterem nemzetközi és kanadai fogásokat kínál, többnyire a helyi piacról beszerezhető friss alapanyagokból. A helynek nyolc alkalmazottja van, és mostanáig kisvállalkozásként működött.
2018. január elsejétől pedig újabb változások jöttek, sokkal brutálisabbak, amelyek megakadályoznak abban, hogy folytassuk tevékenységünket, így a bezárás mellett döntöttünk” – panaszolta el Rydell.
Felrótta egyebek mellett azt a tavalyi módosítást, amely szerint a vendéglátóipari egységeket a felületük alapján adózzák meg, nem forgalmuk vagy jövedelmük szerint. Említette még a részmunkaidős alkalmazottakra idéntől kivetett pluszterhet, ami 3000 lejes többletkiadást jelent számukra. „Nem lehet a végtelenségig elviselni ezeket a pluszadókat, amelyek romba döntik a vállalkozásodat.
A jelenlegi környezet egyáltalán nem kedvező, nem barátságos a kisvállalkozásokkal. Kiszámíthatóság hiányát tapasztaltuk az adóügyek terén, minden évben jött valami új a kormánytól. Nagyon nehéz. Kidolgoz az ember egy üzleti tervet, és nem tudja, mi vár rá. Stresszelő. Nehéz tiszteletben tartani. Csalódott vagyok a kormányzati intézkedések miatt” – összegzett a kanadai vállalkozó.
Megjegyezte, például Kanadában egy kisvállalkozónak nem is kell adót fizetnie, ha cége nem jövedelmező. „Egy kisvállalkozás olyan, mint az elültett mag, ápolni kell, hogy növekedjen. Ám itt másként járnak el, így az eredmény a cég csődje, és ez nem a befektető hibája” – fogalmazta meg Oliver Rydell.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!