2010. december 28., 09:352010. december 28., 09:35
A főként tudás alapú munkahelyeken nagy szükség lenne a távmunka kereteinek biztosítására, illetve ezzel párhuzamosan a vállalati szabályzatok felülvizsgálatára, a végfelhasználók képzésére, valamint a dolgozók és az informatikai részlegek közötti kapcsolat erősítésére, a bizalom növelésére, derül ki. A felmérés szerint öt munkavállalóból három úgy gondolja, az eredményes munkavégzéshez nem kell feltétlenül bemenni az intézménybe. A vállalati hálózatokat, alkalmazásokat és információkat az irodán kívülről is elérő munkavállalók mintegy fele számolt be arról, hogy napi 2-3 órával többet dolgozik, mint régebben. A túlórák azonban nem jelentik azt, hogy folyamatosan rendelkezésre álló, bármikor befogható munkavállalókká váltak volna. Mindössze saját maguknak osztják be, hogy a napjuk melyik részét töltik munkavégzéssel és melyiket pihenéssel, ügyintézéssel, vagy mással.
A kutatás szerint sokak esetében a nem helyhez között munkavégzés lehetősége döntően befolyásolja a munkahelyi lojalitást, a munkakörválasztást és a munkafegyelmet is. Háromból két megkérdezett azt állította, hogy szívesebben dolgozna olyan munkahelyen, ahol ugyan kevesebb a fizetés, de a dolgozók nagyobb szabadságot kapnak.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.