Fotó: Pixabay
Elfogadta szerdai ülésén a kormány az energiacégek extraprofitadójának bevezetéséről szóló sürgősségi rendeletet – számolt be a kabinet ülése után Mihai Diaconu pénzügyminisztériumi államtitkár.
2022. december 28., 19:202022. december 28., 19:20
2022. december 28., 19:212022. december 28., 19:21
Tájékoztatása szerint a jogszabály a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló 2022/1854-es uniós rendeletet ülteti át a romániai jogrendbe, amelyet idén október 6-án fogadott el az EU Tanácsa.
Példaként említette, hogy Hollandia, Franciaország és Németország 33 százalékos, Írország 75 százalékos, Olaszország 50 százalékos, Csehország 60 százalékos, Görögország 90 százalékos adót vet ki jövő évtől az energiacégek profitjára. Romániában 60 százalékos adót vezetnek be az energiavállalatok legutóbbi négy évben (2018, 2019, 2020 és 2021) jegyzett nyereségének átlagát 20 százalékkal meghaladó összegre – közölte Mihai Diaconu.
Az államtitkár szerint szilárd lábakon álló, az elmúlt években tekintélyes profitot felhalmozó vállalatokról van szó. „Most rajtuk a sor, hogy (...) hozzájáruljanak ennek a nehéz időszaknak a zökkenőmentesebbé tételéhez” – jelentette ki.
A vállalatoknak legkésőbb 2023. június 25-ig kell befizetniük a 2022-es nyereségük utáni adót.
Az államtitkár hozzátette, hogy a pénzügyminisztérium becslései szerint az intézkedéssel jövőre legkevesebb 3,9 milliárd lejes bevételhez jut a költségvetés – írja az Agerpres.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!