Egyre kelendőbb külföldön az erdélyi bárány – Ismét felívelő pályán a hazai birkatartás, de nehéz juhászt találni

Egyre kelendőbb külföldön az erdélyi bárány – Ismét felívelő pályán a hazai birkatartás, de nehéz juhászt találni

Nincs, aki terelgesse a nyájat. A juhászmesterségnek annyira lecsökkent a presztízse, hogy a fiatalok messze elkerülik

Fotó: Makkay József

Miután éveken át csökkent a hazai juhállomány, hirtelen megnőtt a kereslet a közel-keleti bárányexportra. Az állattartó gazdák számára nehézséget jelent azonban, hogy a munkaerőhiány miatt nagyon nehéz manapság juhászt találniuk. A juhászatáról híres kalotaszegi Mérában Horváth Csaba állatorvos, juhos gazda portáján jártunk.

Makkay József

2022. február 06., 09:012022. február 06., 09:01

Látványosan megnőtt a juhászat iránti érdeklődés Romániában, amit legjobban a tenyészállatok árának rohamos emelkedése mutat. Míg tavaly télen egy anyajuh 250-300 lejért cserélt gazdát, most 700-800 lejt is elkérnek a birkáért, a törzskönyvezett juhok ára pedig jóval magasabb. A juhászat megítélésében bekövetkezett pozitív változás évtizedes lejtmenet végét jelenti. A bukaresti mezőgazdasági minisztérium az elmúlt években nem tekintette prioritásnak a juhászatot, helyette más állattenyésztési ágazatokat próbáltak előtérbe helyezni.

A juhászat „szabadesését” jól mutatja, hogy aki az elmúlt években európai uniós forrásokra pályázott juhászata számára, minimális pontszámot kapott, ami jelentősen csökkentette a pályázat sikerét.

Tíz év alatt a felére esett vissza a juhállomány.

Négy évvel ezelőtt volt a mélypont, amikor az exportra szánt bárányokat a romániai viszonteladók 4-5 lejért vásárolták fel a gazdáktól, a hirdetési oldalakon rengeteg anyajuhot vesztegettek aprópénzért. Az utóbbi két esztendőben azonban látványosan megnőtt az élőállatként kivitelre kerülő tavaszi és őszi bárányok felvásárlási ára:

tavaly élősúlyban 15 lejt is fizettek a bárányokért, ami a három évvel korábbi árak háromszorosa.

A juhtartó gazdák szerint a növekvő közel-keleti bárányexport „kirostálta” a korábbi évek szélhámos felvásárló cégeit a piacról. Tavaly a legtöbb gazda már az állatok elszállításának napján megkapta bankszámlájára a vételárat, holott korábban hosszú hónapokat kellett várni, amíg az állatkereskedéssel foglalkozó cégek kifizették tartozásukat.

Galéria

Horváth Csaba mérai juhos gazda: manapság nagyon nehéz juhászt, szarvasmarha-pásztort találni

Fotó: Makkay József

Az élénkülő bárányexport „felfele húzta” a belföldi piacon húsvéti értékesítésre szánt vágóállatok árát is:

a bárányhús tavaly 30 lej fölé ugrott, és előreláthatóan idén még drágább lesz.

Szakemberek szerint a külföldi kereslet állítja emelkedő pályára a romániai juhászatot. A gyors fejlődésnek azonban a súlyos munkaerőhiány szab gátat, erre panaszkodik a legtöbb juhtartó gazda.

Szerencsés, akinek juhásza van

A Kolozs megyei Mérában gazdálkodó Horváth Csaba állatorvos-falugazdász közel háromszáz juhot tart. Kétszáz anyaállata most készül elleni. A juhos gazda számára ez az év legnehezebb periódusa: éjjel-nappal az állatok közelében kell lennie. Az először ellő juhok tapasztalatlanok, ezért a világra jövő bárány könnyen elpusztulhat a hideg miatt.

Idézet
Szerencsés helyzetben vagyok, mert találtam a faluban egy ügyes fiatalembert, aki elszegődött hozzám juhásznak. Szereti a munkáját és ért is hozzá. Éjjel-nappal itt van a juhok mellett, tavasztól pedig ketten fejjük az állatokat”

– magyarázza a falu határában, téli karámba zárt juhai között a gazda, aki kisbácsi lakásából ingázik napi rendszerességgel állatállományhoz. Mérában is a munkaerőhiány a legnagyobb gondja a juhos gazdáknak. Van, aki tavaly hét juhászt is kipróbált, de egyik sem vált be, végül a gazdának kellett hónapokon át kinn tartózkodnia éjjel-nappal az állatok mellett a legelőn. Van, aki havi 3500 lejt ajánl a juhásznak napi háromszori koszttal, mégsem talál embert.

A juhászmesterségnek annyira lecsökkent a presztízse, hogy a fiatalok messze elkerülik,

juhász nélkül pedig nem lehet juhokat tartani. Van, aki legelőre szállítható mobil fejőházzal is próbálkozik, de ez Erdélyben egyelőre ritka. Szakemberek szerint azonban a juhászatokban is el fog terjedni a gépi fejés, a munkaerőhiány erre kényszeríti a gazdákat.

Galéria

Fotó: Makkay József

Elkél a friss juhsajt

Mérában a Szent György napjához kapcsolódó, messze földön híres juhmérés két évvel ezelőtt maradt el először a koronavírus-járvány miatt. A turisták által látogatott esemény lényege, hogy a falu gazdáinak a legelőre kihajtott állatait másnap fejik meg, és a kifejt tej mennyisége alapján határozzák meg, hogy mekkora lesz a gazda a évi tejrészesedése a közös nyájba hajtott állatoktól.

Egy juh után évente rendszerint 40 liter tejet vihet haza a gazda, amit maga dolgoz fel tejterméknek.

A mérai juhmérés nem csak a pandémia, hanem a juhászhiány miatt is elmaradt, mert a korábban leszerződött juhász faképnél hagyta az embereket. Ez a fajta hozzáállás nagyon sok bosszúságot okoz az állattartó gazdáknak. Ha nincs stabil munkaerő, a gazdaság kiszolgáltatottá válik. Horváth Csaba szerint hasonló gondokkal küszködnek a szarvasmarhatartó gazdák is.

Tavaly olyan csordapásztort alkalmaztak, aki nem viselte gondját a legelőre kihajtott marháknak, ezért több állat elpusztult, illetve eltűnt. Régebb elképzelhetetlen volt, hogy ilyen kihágásokért ne a pásztor viselje a felelősséget, most azonban a gazdák a kárral maradtak, ami behajthatatlan. Ha mégis arra kényszerítenék a pásztort, hogy fizessen, veszi a sátorfáját, és továbbáll, így a falu tehenei őrzés nélkül maradnak.

Akármilyen rossz egy pásztor, megtartják, mert nincs választási lehetőség.

Sok faluban hasonló a helyzet, ráadásul alacsony a tej felvásárlási ára. Mindez oda vezetett, hogy a kalotaszegi falvak többségéből eltűntek a tehéncsordák: ma már alig akad gazda, aki szarvasmarhát tartana.

A tej értékesítése szempontjából a juhászat jobb helyzetben van. Horváth Csaba egy helyi tejfeldolgozó gazda és egy kisüzem között osztja meg a naponta kifejt tejmennyiséget. Mérában viszont az is jól jár, aki az esztenán vagy otthon dolgozza fel friss sajtnak a juhtejet. Az utóbbi két esztendőben jelentősen megnőtt a kereslet a juhsajt iránt is, a friss terméket jó áron lehet értékesíteni. Több mérai gazda nem csak tehén-, bivaly-, hanem juhsajttal is bejár kolozsvári lakossági megrendelőkhöz.

Galéria

Fotó: Makkay József

Nehéz a húsvéti bárány forgalmazása

A gyerekkorától juhászkodással foglalkozó állatorvos szerint nehézkes a bárányhús hazai forgalmazása. Több erdélyi megye állategészségügyi hatósága évek óta nem engedélyezi a rendszerváltás utáni időkben megszokott, piacok mellett működő vágópontokat. Kolozs megyében például egyetlen kis vágóhídon lehet bárányt vágni: a Jára-völgyében. A juhos gazdának ez csak akkor éri meg, ha legalább 100 bárányt sikerül levágatnia, amit viszont csak hűtőkocsival lehet piacokra szállítani.

A kockázat az, hogyha a friss bárányhús nem kel el, a gazda marad a kárral.

Ma inkább az történik, hogy sok juhos gazda állategészségügyi engedély nélkül, otthon vágja le állatait, és háztól értékesíti. Ha viszont az állategészségügyi hatóság emberei rajtakapják, megbüntetik. Az állatorvos szerint egy kis vágóhíd fenntartása sokba kerül, rendszerint nem éri meg. Hogy legálisan üzemelhessen, a vágóhídnak állandó állatorvosi felügyeletre van szüksége, ami főállású állatorvos jelenlétét feltételezi. Egyéb költségekkel együtt ez annyira megnöveli a kiadásokat, hogy kis létszámú vágóállat mellett nem éri meg fenntartani.

A juhos gazdák többsége ezért arab exportra adja el szívesebben a tavaszi vagy az őszire felhizlalt bárányait.

Sokkal kevesebb a bürokrácia, és az eladott állatokért egyben megkapja a pénzét.

Hiányzó gazdarendezvények

A korábbi viták elkerülése végett a mérai közbirtokossági legelőt tavaly testvériesen kettéosztották a tagok a juh- és a szarvasmarhatartó gazdák között. Méra azon kevés kalotaszegi falu közé tartozik, ahol az állattartás hagyománya ma is él, a juhászat iránt pedig növekszik az érdeklődés.

A Kalotaszegi Magyar Gazdák Egyesületének színeiben tevékenykedő falugazdász nem csak Méra, hanem a környező falvak állattenyésztéséért is felel. Legtöbben telefonon keresik meg ügyes-bajos dolgaikkal, érdeklődő bőven akad. A nagyobb gazdatalálkozók a vírusjárvány miatt maradtak el az elmúlt két esztendőben, Horváth Csaba mégis abban reménykedik, hogy idén tető alá lehet hozni egy jelentősebb rendezvényt. A gazdák igénylik a szakelőadásokat, szaktanácsadást, sok termelő számára a tapasztalatcsere jelenti a legjobb tanulóiskolát. A korszerű állattenyésztés terén pedig még bőven van mit tanulni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 05., vasárnap

Közel háromezer ukrán állampolgár vállalt munkát Romániában a háború kitörése óta

Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.

Közel háromezer ukrán állampolgár vállalt munkát Romániában a háború kitörése óta
2024. május 05., vasárnap

Enyhén csökkent áprilisban a nyugdíjasok száma; az átlagnyugdíj 2248 lej volt

Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.

Enyhén csökkent áprilisban a nyugdíjasok száma; az átlagnyugdíj 2248 lej volt
2024. május 03., péntek

Késélen táncol a búza jövedelmezősége, de meglódult a repce és a napraforgó ára

Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.

Késélen táncol a búza jövedelmezősége, de meglódult a repce és a napraforgó ára
2024. május 03., péntek

A 25 ezer eurós de minimis agrártámogatás megduplázását kéri Brüsszeltől 15 uniós tagállam

Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.

A 25 ezer eurós de minimis agrártámogatás megduplázását kéri Brüsszeltől 15 uniós tagállam
2024. május 03., péntek

Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak

Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.

Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak
2024. május 03., péntek

A hús, a növényi olajok és a gabona drágulása miatt tovább nőttek az élelmiszerárak

Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.

A hús, a növényi olajok és a gabona drágulása miatt tovább nőttek az élelmiszerárak
2024. május 03., péntek

Jócskán megnőtt a román államadósság, meghaladja a GDP felét

Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.

Jócskán megnőtt a román államadósság, meghaladja a GDP felét
2024. május 02., csütörtök

Viszi a pénzt a hatalmas államadósság: zsugorodott a román jegybank devizatartaléka

Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.

Viszi a pénzt a hatalmas államadósság: zsugorodott a román jegybank devizatartaléka
2024. május 02., csütörtök

Amerikai pénzből épül újabb magasfeszültségű távvezeték Románia és a Moldovai Köztársaság között

Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.

Amerikai pénzből épül újabb magasfeszültségű távvezeték Románia és a Moldovai Köztársaság között
2024. május 02., csütörtök

Már négy városban is drágábbak a lakások, mint Bukarestben

Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.

Már négy városban is drágábbak a lakások, mint Bukarestben