Egy évvel elodázta a kormány a magáncsődöt

Sürgősségi kormányrendelettel egy évvel elhalasztották a magáncsődről szóló törvény alkalmazását, miután az ehhez szükséges előkészületek megkéstek – jelentette be szerdán a kabinet szóvivője.

Bálint Eszter

Balogh Levente

2015. december 23., 19:072015. december 23., 19:07

2015. december 23., 21:242015. december 23., 21:24

Dan Suciu közölte, hogy a Dacian Cioloş miniszterelnök által vezetett szakértői kormány ugyan egyetért a 2015/151-es számú, a magánszemélyek csődjét lehetővé tevő törvénnyel, de kénytelen elhalasztani annak alkalmazását, miután több illetékes intézmény sem készült fel rá. Mint ismeretes, a jogszabályt májusban fogadta el a parlament, és júniusban jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A mostani döntés szerint 2016 decemberétől fogják alkalmazni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által júniusi elfogadásakor élesen bírált jogszabályt.

Lehetőség a túlélésre

Az eredeti tervek szerint a törvény már januártól lehetővé tette volna a „jóhiszeműen\" eladósodott magánszemélyeknek, hogy csődbiztos felügyelete alatt átütemezzék adósságaikat, és egy ötéves adósságrendezési terv kidolgozásával elkerüljék az adósságcsapdát. Suciu a késések között említette, hogy a fogyasztóvédelmi hivatalnak 180 személyt kell még alkalmaznia, a törvény által előírt úgynevezett csődbizottságoknak is 140 fős alkalmazotti létszámmal kell működniük, emellett a legfelső bírói tanácsnak 600 bírót kell felkészítenie, és 750 törvényszéki jegyzőt kell felvennie. Suciu szerint ezekkel a logisztikai előkészületekkel mind megkéstek, ezért lehetetlen lett volna alkalmazni már januártól a törvényt.

Mint arról több ízben is írtunk, egy magánszemély akkor kérheti a törvény alapján létrehozandó területi csődhatóságtól fizetésképtelenné nyilvánítását, ha több hitelezőnek tartozik és a törlesztőrészleteket esedékességüket követő 90 napon belül sem képes fizetni. Az adósok számára azért is előnyös a törvény, mert felfüggeszti az adós ellen indított végrehajtási eljárásokat. Az adós valamennyi kiadását egy szakember fogja felügyelni. Az adócsalás miatt elítélt személyek vagy azon személyek esetében viszont, akik csalás miatt váltak fizetésképtelenné, vagy éppen amiatt, hogy költségekbe verték magukat, nem alkalmazhatóak a jogszabály előírásai.

Hibás a döntés a kezdeményező szerint

Hibának nevezte a halasztást Ana Birchall szociáldemokrata párti (PSD) képviselő, a tervezet benyújtója, aki szerint a lépés igazságtalan mindazokkal szemben, akik arra várnak, hogy esélyt kapjanak a pénzügyi talpra állásra. Úgy vélte, alaptalan a törvény hatályba lépése halasztásaként megjelölt indok, miszerint késlekedik az alkalmazási normák kidolgozása.

„Érthetetlen számomra, miért nem tették meg az alkalmazási normák kidolgozására hivatott intézmények a hátralévő lépéseket, hogy a magáncsődről szóló törvény a jogszabályban rögzített időpontban hatályba léphessen, a tartozást felhalmozó magánszemélyek pedig élvezhessék az összes előnyt, amelyet a törvényben megfogalmaztam. Többször is interpelláltam a kormányt és az illetékes intézményeket, hogy megelőzzem ezt a végkifejletet, de eredménytelenül\" – áll Birchall közleményében.

A képviselő egyúttal leszögezte, mindazok, akik a tervezet halasztásáról döntöttek, közvetlenül felelősek azon polgárok előtt, akik arra vártak, hogy ez a jogszabály lehetőséget teremtsen számukra a kilábalásra a pénzügyi gondokból, amelyekbe akaratukon kívül kerültek.

„A magáncsődről szóló törvény, amelyet 2014-ben nyújtottam be, és amelyet idén május 20-án a parlament elfogadott, majd június 18-án az államfő is kihirdetett, először biztosít lehetőséget azoknak a polgároknak, akik jóhiszeműen kerültek adósként nehéz helyzetbe, hogy védelmet kapjanak azzal szemben, hogy az utcára kerüljenek, elveszítsék az egész életük során gyűjtött javakat, vagy hogy továbbra is követeljék tőlük az ingatlan eredeti értéke és a kényszervégrehajtás során befolyt összeg közötti különbséget\" – fogalmazott Ana Birchall.

Beszólt a világbanki illetékes

Alexandru Stănescu, a Világbank tanácsadója korábban élesen bírálta a magáncsőd intézményét, és úgy nyilatkozott, hogy öt év alatt közel 1,2 milliárd lej lehet a magáncsőd intézményét szabályozó törvény költségvetésre gyakorolt hatása. A szakember ezt annak alapján becsülte meg, hogy a jogszabály körülbelül 800 ezer személyt érinthet, egy ügy tárgyalása pedig havonta 100–300 lejbe kerülhet.

Stănescu rámutatott: elvárta volna, hogy a jogszabályban szerepeljen becslés arra vonatkozóan, hogy a csődbiztosi díjszabást is beleszámítva mennyibe fog kerülni a magáncsőd bevezetése az államnak, de a kormány nem készített ilyen felmérést. A tanácsadó ugyanakkor hangsúlyozta: az 1,2 milliárd lej saját becslése, és nem a Világbank álláspontját tükrözi. „Ugyan nem vagyok költségvetési szakember, de ez meglehetősen komoly pluszköltséget jelent az államkasszának, amelyre a pénzügyminisztériumnak és a fogyasztóvédelmi hatóságnak is jobban oda kellene figyelnie\" – fogalmazott Alexandru Stănescu.

A Világbank munkatársa a magáncsődtörvényről azt is elmondta: a jogszabály alapvetően jó, de sok minden függ majd attól, hogy az illetékesek hogyan értelmezik, illetve alkalmazzák a gyakorlatban. A szakember szerint a dokumentum számos tisztázatlan előírást tartalmaz, amelyekről érdemes lenne többet beszélni.

Más segítséget is megtagadtak

Mint ismeretes, nem ez az egyedüli törvény, amit a parlament az eladósodott hitelesek megsegítéséért fogadott el. November végén a bukaresti törvényhozói testület megszavazta azt a jogszabályt is, amely lehetővé tette volna a jelzáloghiteleseknek, hogy adósságuk teljes visszafizetése helyett átadják a bankoknak a hitelbiztosítékban megjelölt ingatlant. A fizetés helyetti teljesítés törvényét azonban Klaus Johannis államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek, az alkalmazási feltételek pontosítását kérve. Így az eladósodott magánszemélyek egyelőre nem élhetnek a megsegítésükért elfogadott jogszabályok által felkínált lehetőségekkel.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 08., vasárnap

Pénzügyi tranzakciós díjat is tartalmazhat a megszorító csomag

Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.

Pénzügyi tranzakciós díjat is tartalmazhat a megszorító csomag
2025. június 08., vasárnap

Számos vállalkozás megszűnt egy év alatt az országban

Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.

Számos vállalkozás megszűnt egy év alatt az országban
2025. június 07., szombat

Magyarország sikeresen leküzdötte a ragadós száj- és körömfájást

Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Magyarország sikeresen leküzdötte a ragadós száj- és körömfájást
2025. június 07., szombat

Egy kis feltöltődés: Románia Európa villanyautó-tankolási ártérképén

A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.

Egy kis feltöltődés: Románia Európa villanyautó-tankolási ártérképén
2025. június 06., péntek

Milliárdok mennek el a közalkalmazottak pótlékaira

A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.

Milliárdok mennek el a közalkalmazottak pótlékaira
2025. június 06., péntek

Romániában csökkent a legjobban a foglalkoztatottság

Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.

Romániában csökkent a legjobban a foglalkoztatottság
2025. június 06., péntek

Kétkulcsos jövedelemadót és a tőkejövedelem adójának növelését javasolja az IMF Romániának

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.

Kétkulcsos jövedelemadót és a tőkejövedelem adójának növelését javasolja az IMF Romániának
2025. június 05., csütörtök

Bírósági villám csapott a grandiózus erdélyi energetikai beruházásba

A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.

Bírósági villám csapott a grandiózus erdélyi energetikai beruházásba
2025. június 05., csütörtök

Megrázó új villanyszámla: nem tud mindenkit fogadni a legolcsóbb szolgáltató

Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.

Megrázó új villanyszámla: nem tud mindenkit fogadni a legolcsóbb szolgáltató
2025. június 04., szerda

Brüsszel megintette Romániát a túlzott deficit miatt, veszélyben az uniós források folyósítása

Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.

Brüsszel megintette Romániát a túlzott deficit miatt, veszélyben az uniós források folyósítása