Éves összevetésben a postai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben
Fotó: Haáz Vince
A postai szolgáltatások, a friss gyümölcs és a margarin drágult a legnagyobb mértékben 2024 novemberében 2023 novemberéhez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
2024. december 11., 12:592024. december 11., 12:59
Éves összevetésben az idei tizenegyedik hónapban a postai szolgáltatások díja 17,83 százalékkal nőtt tavaly novemberhez viszonyítva, a friss gyümölcs ára 17,43 százalékkal emelkedett, a margarin pedig 15,84 százalékkal drágult.
Az élelmiszerek ára átlagosan 5,11 százalékkal nőtt 2023 novemberéhez képest.
Ezzel szemben a vaj 10,29 százalékkal, a kukoricaliszt 6,88 százalékkal, a liszt 6,83 százalékkal olcsóbb lett.
Októberhez képest novemberben a friss gyümölcs 6,55 százalékkal, a tojás 1,30 százalékkal, a gyümölcsök és gyümölcskonzervek 1,21 százalékkal drágultak. A citrusfélék és más déli gyümölcsök ára 3,64 százalékkal, az egyéb zöldségeké és zöldségkonzerveké 3,32 százalékkal csökkent.
A gáz ezzel szemben 10,12 százalékkal, az áram pedig 1,3 százalékkal olcsóbb lett.
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint az előző hónaphoz képest 2024 novemberében a hőenergia 3,41 százalékkal, az egyéb nem élelmiszertermékek 1,27 százalékkal, a kötöttáru 1,07 százalékkal drágult. Árcsökkenést három termékcsoport esetében jegyeztek: a villamos energia 4,95 százalékkal, a hűtő- és fagyasztószekrények 0,34 százalékkal, a higiéniai és kozmetikai termékek 0,23 százalékkal lettek olcsóbbak.
a csatornázás és a köztisztasági szolgáltatások díja 11,61 százalékkal, az ipari szolgáltatásoké 11,24 százalékkal emelkedett. A telefonszolgáltatási díjak ezzel szemben 2,27 százalékkal csökkentek.
Idén októberhez képest novemberben a televízió-előfizetések 1,37 százalékkal, a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások díja 1,35 százalékkal, az ipari szolgáltatásoké 1,08 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a légi közlekedési díjak 8,24 százalékkal, a telefonszolgáltatási díjak 1,34 százalékkal, a csatornázás és a köztisztasági szolgáltatások díja 0,65 százalékkal csökkent.
Mint ismert, az Országos Statisztikai Intézet szerdán közölt adatai szerint az októberi 4,67 százalékról novemberben 5,11 százalékra nőtt az éves infláció Romániában. Az élelmiszerek 5,11 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 5,15 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 7,56 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Az októberi 4,67 százalékról novemberben 5,11 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
1 hozzászólás