Fotó: Gábos Albin
Októbertől tovább drágulhat a kenyér Romániában az ágazatban érdekelt vállalkozók szerint, pedig nálunk volt uniós összevetésben az egyik legnagyobb áremelkedés az elmúlt egy év során. Diószegi László megkeresésünkre elmondta, a drágulás mértéke attól is függ, milyen bázisról indult, Romániában pedig abszolút értékben nézve olcsó a kenyér, a pékségek többsége a túlélésre rendezkedett be, inkább lemond a nyereségről, mert attól tart, ha ennél is jobban drágít, a lakosság nem tudja megfizetni az egyik fő alapélelmiszert.
2022. szeptember 26., 20:102022. szeptember 26., 20:10
2022. szeptember 26., 20:412022. szeptember 26., 20:41
Az európai uniós átlagot meghaladó mértékben drágult Romániában a kenyér: egyetlen év leforgása alatt 25,2 százalékkal emelkedett az ára. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat az idei augusztusi árakat hasonlította össze az egy évvel korábbi adatokkal. Kiderült, a romániai 25,2 százalékos áremelkedés a tizedik legnagyobb az Európai Unió 27 országa közül.
Az Eurostat kimutatása szerint az Európai Unióban átlagosan 18 százalékkal emelkedett egy év alatt a kenyér ára. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy ez óriási drágulást jelent, figyelembe véve, hogy egy évvel korábban, 2020 augusztusától 2021 augusztusáig a kenyér árnövekedése mindössze 3 százalékos volt uniós szinten.
A negatív rangsor második helyén Litvánia áll 33 százalékos kenyérár-növekedéssel, majd Észtország és Szlovákia következik, mindkettő 32 százalékos drágulással. A legkisebb, jóval az uniós átlag alatti áremelkedést Franciaországban regisztrálták, ahol 8 százalékkal drágult a kenyér, miközben Luxemburgban és Hollandiában 10 százalékos volt a drágulás.
Fotó: Pixabay
„A drágulás mértéke sok mindentől függ, például attól, hogy a pékségek milyen energiát használnak, elektromos árammal, földgázzal vagy fával fűtik a kemencéket” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Diószegi László, az ország több megyéjében is forgalmazó, a nevét viselő sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa. Kifejtette: az energiahordozók drágultak, de nem azonos mértékben. Azon is múlik az árképzés, hogy mekkora egy pékség kapacitása, és hogy mekkora alapanyag-tartalékkal rendelkeznek.
Diószegi László hangsúlyozta, a tagállamokban az összehasonlítás azért nem nyújt reális képet, mert az árak tekintetében nem ugyanarról a szintről indultak. Ahol már eleve drága volt a kenyér és a pékáru, ott kisebb mértékű lehet az áremelkedés, viszont ahol alacsonyabb volt az ár, nagyobb mértékben kellett drágítani, hogy a megemelkedett költségeket fedezni tudják. Hangsúlyozta, Romániában uniós összevetésben még mindig olcsó a kenyér.
„Kénytelenek vagyunk lemondani a nyereségről, különben a drágítás hatalmas terheket róna a vásárlóink többségére” – fogalmazta meg a sepsiszentgyörgyi üzletember.
Diószegi László elmondta, a kenyér árát általában úgy számolják ki, hogy alapanyag árát megszorozzák néggyel. Jelenleg hozzávetőleg 4 lejbe kerül az alapanyag, tehát 12 lej lenne reálisan egy kilogramm kenyér, ám kevés pékség adja 10 lejnél drágábban. A Diószegi pékségben 7,5 lej a kenyér kilogrammjának átlagára, de októberben drágításra kényszerülnek, hogy nullába kihozzák a termelést.
Fotó: Haáz Vince
A vállalkozó rámutatott, a drágítás a kis jövedelműeket érinti leginkább, pedig esetükben alapélelmiszernek számít a kenyér. Ha csökken a vásárlás, az a vállalkozásnak sem jó, ezért a pékségek túlélésre rendezkednek be, bizakodva, hogy ha véget ér a háború, javul a gazdasági helyzet.
A kenyérdrágulás hátterében az Ukrajna elleni orosz invázió áll, a háború felborította a globális piac rendjét. Oroszország és Ukrajna ugyanis jelentős gabona- és napraforgó-, valamint műtrágyaexportőr, ha tartalékolnak, és kevesebbet adnak el, az súlyosan megérződik a világpiacon. Májusban volt a legdrágább a búza, azóta, vagyis az aratás után valamelyest csökkent az ára, de továbbra is problémát okoz az energia árának emelkedése. Az olasz sajtó például arról számolt be, hogy Milánóban megháromszorozódott az energia ára, az elektromos kemencék hatalmas mennyiségű energiát fogyasztanak, így az lecsapódik a kenyér árában is.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősítette: július elsejétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér Romániában, összhangban az európai minimálbér idei bevezetésével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!