Fotó: Gábos Albin
Októbertől tovább drágulhat a kenyér Romániában az ágazatban érdekelt vállalkozók szerint, pedig nálunk volt uniós összevetésben az egyik legnagyobb áremelkedés az elmúlt egy év során. Diószegi László megkeresésünkre elmondta, a drágulás mértéke attól is függ, milyen bázisról indult, Romániában pedig abszolút értékben nézve olcsó a kenyér, a pékségek többsége a túlélésre rendezkedett be, inkább lemond a nyereségről, mert attól tart, ha ennél is jobban drágít, a lakosság nem tudja megfizetni az egyik fő alapélelmiszert.
2022. szeptember 26., 20:102022. szeptember 26., 20:10
2022. szeptember 26., 20:412022. szeptember 26., 20:41
Az európai uniós átlagot meghaladó mértékben drágult Romániában a kenyér: egyetlen év leforgása alatt 25,2 százalékkal emelkedett az ára. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat az idei augusztusi árakat hasonlította össze az egy évvel korábbi adatokkal. Kiderült, a romániai 25,2 százalékos áremelkedés a tizedik legnagyobb az Európai Unió 27 országa közül.
Az Eurostat kimutatása szerint az Európai Unióban átlagosan 18 százalékkal emelkedett egy év alatt a kenyér ára. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy ez óriási drágulást jelent, figyelembe véve, hogy egy évvel korábban, 2020 augusztusától 2021 augusztusáig a kenyér árnövekedése mindössze 3 százalékos volt uniós szinten.
A negatív rangsor második helyén Litvánia áll 33 százalékos kenyérár-növekedéssel, majd Észtország és Szlovákia következik, mindkettő 32 százalékos drágulással. A legkisebb, jóval az uniós átlag alatti áremelkedést Franciaországban regisztrálták, ahol 8 százalékkal drágult a kenyér, miközben Luxemburgban és Hollandiában 10 százalékos volt a drágulás.
Fotó: Pixabay
„A drágulás mértéke sok mindentől függ, például attól, hogy a pékségek milyen energiát használnak, elektromos árammal, földgázzal vagy fával fűtik a kemencéket” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Diószegi László, az ország több megyéjében is forgalmazó, a nevét viselő sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa. Kifejtette: az energiahordozók drágultak, de nem azonos mértékben. Azon is múlik az árképzés, hogy mekkora egy pékség kapacitása, és hogy mekkora alapanyag-tartalékkal rendelkeznek.
Diószegi László hangsúlyozta, a tagállamokban az összehasonlítás azért nem nyújt reális képet, mert az árak tekintetében nem ugyanarról a szintről indultak. Ahol már eleve drága volt a kenyér és a pékáru, ott kisebb mértékű lehet az áremelkedés, viszont ahol alacsonyabb volt az ár, nagyobb mértékben kellett drágítani, hogy a megemelkedett költségeket fedezni tudják. Hangsúlyozta, Romániában uniós összevetésben még mindig olcsó a kenyér.
„Kénytelenek vagyunk lemondani a nyereségről, különben a drágítás hatalmas terheket róna a vásárlóink többségére” – fogalmazta meg a sepsiszentgyörgyi üzletember.
Diószegi László elmondta, a kenyér árát általában úgy számolják ki, hogy alapanyag árát megszorozzák néggyel. Jelenleg hozzávetőleg 4 lejbe kerül az alapanyag, tehát 12 lej lenne reálisan egy kilogramm kenyér, ám kevés pékség adja 10 lejnél drágábban. A Diószegi pékségben 7,5 lej a kenyér kilogrammjának átlagára, de októberben drágításra kényszerülnek, hogy nullába kihozzák a termelést.
Fotó: Haáz Vince
A vállalkozó rámutatott, a drágítás a kis jövedelműeket érinti leginkább, pedig esetükben alapélelmiszernek számít a kenyér. Ha csökken a vásárlás, az a vállalkozásnak sem jó, ezért a pékségek túlélésre rendezkednek be, bizakodva, hogy ha véget ér a háború, javul a gazdasági helyzet.
A kenyérdrágulás hátterében az Ukrajna elleni orosz invázió áll, a háború felborította a globális piac rendjét. Oroszország és Ukrajna ugyanis jelentős gabona- és napraforgó-, valamint műtrágyaexportőr, ha tartalékolnak, és kevesebbet adnak el, az súlyosan megérződik a világpiacon. Májusban volt a legdrágább a búza, azóta, vagyis az aratás után valamelyest csökkent az ára, de továbbra is problémát okoz az energia árának emelkedése. Az olasz sajtó például arról számolt be, hogy Milánóban megháromszorozódott az energia ára, az elektromos kemencék hatalmas mennyiségű energiát fogyasztanak, így az lecsapódik a kenyér árában is.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
A baromfihús az elmúlt években a romániaiak preferenciái között az első helyen állt, és ezt a statisztikai adatok is alátámasztják, hiszen a termelés 2023-ban 723.000 tonnára, az átlagos fogyasztás pedig fejenként.évi 28,2 kilogrammra emelkedett.
Lassan itt a fűtési szezon, a földgáz ára pedig emelkedni kezdett Európában – a drágulást a közel-keleti feszültségek táplálja. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter azonban igyekszik nyugtatni a kedélyeket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!