A bankárok bírálják, a pénzintézetek ügyfelei pedig üdvözlik a hitelcseretörvényt, amely miután csütörtökön megjelent a Hivatalos Közlönyben, a hónap közepén hatályba is lép, s így lehetővé válik a hitelek törlesztése magával a jelzálogba helyezett ingatlannal.
2016. május 02., 19:192016. május 02., 19:19
Beatrice Aldea, a bankok ügyfeleit tömörítő egyesület vezetője úgy véli, a jogszabály kihirdetése nyomán az emberek visszanyerik az életüket. Éppen ezért üdvözölte Klaus Johannis döntését, hogy a törvény kihirdetése mellett döntött, „az emberek, a polgárok államfőjeként” lépett fel.
Aldea egyébként kétli, hogy túl sokan élnének majd a fizetés nélküli törlesztés lehetőségével, mivel a hitelek régiek, sokan már nagy összeget törlesztettek. „Nem jó a hitelesnek, ha tízezrekről kell lemondania. Sokan csak kamatként 100 ezer eurót fizettek ki. De vannak olyan helyzetek, amikor nem lehet másképp. Vannak, akik már nem tudnak élni” – fejtette ki az ügyfelek képviselője, aki azt mondja, olyan emberek keresték meg, akik már nem tudnak gyerekeiknek ételt, ruhát venni. Aldea egyúttal bírálta a Román Nemzeti Bankot (BNR), amiért az elmúlt években a „bankok ügyvédjévé” vált.
Az önkilakoltatás jogszabálya
Adrian Vasilescu, a jegybank tanácsadója eddigi nyilatkozataihoz híven újfent bírálta a hitelcsere intézményét. Mint a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva kifejtette, „az államnak nem kellene azt az illúziót táplálnia, hogy a hitelcsere megoldaná a bajba jutott emberek gondjait, azokét, akik akaratukon kívül nem tudják törleszteni hiteleiket”.
„Ez a törvény az önkilakoltatás jogszabálya” – vallja Vasilescu, aki szerint az államnak azzal kellene foglalkoznia, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akik utcára kerülnek, illetve „emberbarátabb” hitelezésről szóló törvénykezésről kellene gondoskodnia. A jegybanki szakember szerint egyébként a bankok saját stratégiát dolgoznak majd ki – máris vannak ugyebár olyan pénzintézetek, amelyek 30-40 százalékra emelték a jelzáloghitelek önrészét, ami Vasilescu szerint igen magas küszöb.
Populizmust kiáltanak
„Választási évben vagyunk, a törvény mélyen populista. A választási év fokozza a populizmust” – vallja eközben Bogdan Preda, a Banki Munkáltatók Tanácsának képviselője. Mint hangsúlyozta, ilyen törvény sehol máshol a világon nem létezik. „Egyensúlytalanságokat fog okozni a piacon” – kongatta meg a vészharangot a bankárok képviselője, aki szintén úgy látja, hogy minden bank egyenként dönt majd a hogyan továbbról.
Amint arról beszámoltunk, Klaus Johannis államfő csütörtökön kihirdette a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő jogszabályt. Mint mondta, megelégedéssel nyugtázta, hogy a parlament második nekifutásra figyelembe vette a kifogásait, és ennek megfelelően fogadta el újra a jogszabályt. A törvényhozók – mint ismert – egyetlen lényeges kompromisszumra voltak hajlandóak az intézkedést hevesen ellenző bankokkal szemben: ennek megfelelően legtöbb 250 ezer euró lehet a hitel értéke, amely esetében az adós törlesztésképpen ráruházhatja a kölcsönből vásárolt ingatlant a hitelintézetre. Mindemellett a törvény hatálya nem terjed ki az államilag garantált, kedvező kamatot biztosító Első otthon programra.
A hitelcseretörvény egyéves parlamenti vitája során a Román Nemzeti Bank (BNR) és a kereskedelmi pénzintézetek össztüzet zúdítottak az adósoknak kedvező tervezetre, amely szerintük ellehetetleníti a jövőbeni hitelezést, bankcsődöket, de legalábbis több száz millió eurós veszteséget okozhat az ágazat számára. Határozottan ellenezte a hitelcseretörvényt az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
szóljon hozzá!