A bankárok bírálják, a pénzintézetek ügyfelei pedig üdvözlik a hitelcseretörvényt, amely miután csütörtökön megjelent a Hivatalos Közlönyben, a hónap közepén hatályba is lép, s így lehetővé válik a hitelek törlesztése magával a jelzálogba helyezett ingatlannal.
2016. május 02., 19:192016. május 02., 19:19
Beatrice Aldea, a bankok ügyfeleit tömörítő egyesület vezetője úgy véli, a jogszabály kihirdetése nyomán az emberek visszanyerik az életüket. Éppen ezért üdvözölte Klaus Johannis döntését, hogy a törvény kihirdetése mellett döntött, „az emberek, a polgárok államfőjeként” lépett fel.
Aldea egyébként kétli, hogy túl sokan élnének majd a fizetés nélküli törlesztés lehetőségével, mivel a hitelek régiek, sokan már nagy összeget törlesztettek. „Nem jó a hitelesnek, ha tízezrekről kell lemondania. Sokan csak kamatként 100 ezer eurót fizettek ki. De vannak olyan helyzetek, amikor nem lehet másképp. Vannak, akik már nem tudnak élni” – fejtette ki az ügyfelek képviselője, aki azt mondja, olyan emberek keresték meg, akik már nem tudnak gyerekeiknek ételt, ruhát venni. Aldea egyúttal bírálta a Román Nemzeti Bankot (BNR), amiért az elmúlt években a „bankok ügyvédjévé” vált.
Az önkilakoltatás jogszabálya
Adrian Vasilescu, a jegybank tanácsadója eddigi nyilatkozataihoz híven újfent bírálta a hitelcsere intézményét. Mint a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva kifejtette, „az államnak nem kellene azt az illúziót táplálnia, hogy a hitelcsere megoldaná a bajba jutott emberek gondjait, azokét, akik akaratukon kívül nem tudják törleszteni hiteleiket”.
„Ez a törvény az önkilakoltatás jogszabálya” – vallja Vasilescu, aki szerint az államnak azzal kellene foglalkoznia, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akik utcára kerülnek, illetve „emberbarátabb” hitelezésről szóló törvénykezésről kellene gondoskodnia. A jegybanki szakember szerint egyébként a bankok saját stratégiát dolgoznak majd ki – máris vannak ugyebár olyan pénzintézetek, amelyek 30-40 százalékra emelték a jelzáloghitelek önrészét, ami Vasilescu szerint igen magas küszöb.
Populizmust kiáltanak
„Választási évben vagyunk, a törvény mélyen populista. A választási év fokozza a populizmust” – vallja eközben Bogdan Preda, a Banki Munkáltatók Tanácsának képviselője. Mint hangsúlyozta, ilyen törvény sehol máshol a világon nem létezik. „Egyensúlytalanságokat fog okozni a piacon” – kongatta meg a vészharangot a bankárok képviselője, aki szintén úgy látja, hogy minden bank egyenként dönt majd a hogyan továbbról.
Amint arról beszámoltunk, Klaus Johannis államfő csütörtökön kihirdette a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő jogszabályt. Mint mondta, megelégedéssel nyugtázta, hogy a parlament második nekifutásra figyelembe vette a kifogásait, és ennek megfelelően fogadta el újra a jogszabályt. A törvényhozók – mint ismert – egyetlen lényeges kompromisszumra voltak hajlandóak az intézkedést hevesen ellenző bankokkal szemben: ennek megfelelően legtöbb 250 ezer euró lehet a hitel értéke, amely esetében az adós törlesztésképpen ráruházhatja a kölcsönből vásárolt ingatlant a hitelintézetre. Mindemellett a törvény hatálya nem terjed ki az államilag garantált, kedvező kamatot biztosító Első otthon programra.
A hitelcseretörvény egyéves parlamenti vitája során a Román Nemzeti Bank (BNR) és a kereskedelmi pénzintézetek össztüzet zúdítottak az adósoknak kedvező tervezetre, amely szerintük ellehetetleníti a jövőbeni hitelezést, bankcsődöket, de legalábbis több száz millió eurós veszteséget okozhat az ágazat számára. Határozottan ellenezte a hitelcseretörvényt az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
Nem szabhatja meg az állam az embereknek, hogy mikor mehetnek vásárolni – vélekedett hétfőn a hétvégi boltzárról a mezőgazdasági miniszter, aki szerint egy tanulmány alapján hoz majd erről döntést a koalíció.
szóljon hozzá!