Fotó: Rompres
Az ajánlatot a szakszervezetek elutasították, és közölték: továbbra is fenntartják eredeti követeléseiket, amelyek értelmében havi 550 lejes, azaz mintegy 50 százalékos, két lépcsõben alkalmazandó bérfejlesztést szeretnének elérni.
Mint arról beszámoltunk, az Automobile Dacia alkalmazottai március 24-én léptek meghatározatlan ideig tartó sztrájkba. A munka újbóli felvételének feltételéül azt szabták, hogy a francia tulajdonos fogadja el a béremelésre vonatkozó követeléseket. A tüntetõk múlt héten utcára is vonultak, a megmozduláson több ezer szimpatizáns vett részt. A cégvezetés ugyanakkor jogszerûtlennek tartja a sztrájkot, és bíróságon kérte annak felfüggesztését. Az Argeº megyei törvényszék várhatóan ma dönt arról, hogy a Dacia-alkalmazottak munkabeszüntetése jogszerû-e. Ion Iordache, az üzemi szakszervezet alelnöke elmondta, nem aggódnak a bírósági döntés kimenetelét illetõen, az alkalmazottak pedig továbbra is támogatják az akciót, és tisztában vannak annak esetleges negatív következményeivel.
A menedzsment egyébként azért fordult bírósághoz, mivel úgy véli, a szakszervezeti vezetõk nem gyûjtötték öszsze a sztrájkhoz szükséges elegendõ aláírást. Emellett azt is kifogásolja, hogy olyan követeléseket támasztottak, amelyek teljesítése törvénybe ütközõ volna, valamint azt is, hogy a tárgyalások kizárólag a béremelésekre vonatkoznak, és figyelmen kívül hagyják a kollektív munkaszerzõdés egyéb elemeit. Nehezményezik azt is, hogy a meghatározott idõtartamra szóló munkaszerzõdéseket meghatározatlan idõtartamúra kívánják módosítani, és azt sem tartják jogszerûnek, hogy a szakszervezetek azt kívánják, az alkalmazottak is részesüljenek a nyereségbõl, holott ezt a cég jelenlegi jogállása nem teszi lehetõvé. A szakszervezet ugyanakkor alaptalannak minõsítette a menedzsment panaszait.
A becslések szerint a sztrájk minden egyes napja 1300 gépkocsi „kiesését” jelenti, amely több mint 8,5 millió eurós veszteséget okoz a cégnek. Január második felében a gyárban már percenként egy gépkocsi gurult le a gyártószalagról. Tavaly 222 914 jármûvet állítottak elõ a gyárban, az idén ez a mennyiség 310 ezerre növekszik.
A néhány évvel ezelõtt jelentõs hírverés közepette a Renault tulajdonába került Dacia-üzemben kirobbant sztrájkot egyébként élénk nemzetközi figyelem kíséri. A Les Échos címû francia gazdasági napilap elemzése szerint például a mintegy tízezer résztvevõs munkabeszüntetés jelzi: a romániai lakosság rádöbbent, hogy az ország elkezdte behozni a fejlettebb nyugati társadalmakkal szembeni hátrányát.
A lap szerint a romániai gazdasági fejlõdés üteme évi öt százalék körül állandósult, az inflációt sikerült ellenõrzés alá vonni, a fiskális politika pedig vonzó a külföldi beruházók számára. Arra is kitér, hogy míg néhány évvel ezelõtt Romániában a többi volt kommunista országhoz hasonlóan jelentõs mértékû volt a munkanélküliség, az ország jelenleg munkaerõhiánnyal küszködik. Ennek illusztrálásaként megemlíti, hogy a Mangalián üzemelõ Daewoo hajógyárnak a közelmúltban háromszáz vietnami munkást kellett szerzõdtetnie a hiányzó, nyugat-európai országokban dolgozó romániai munkaerõ pótlására.
A Les Échos úgy véli, a kelet-európai országok ráléptek arra az útra, amelyet Spanyolország és Portugália is bejárt a 70-es évek végén, az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozás idõszakában. Akkoriban ugyanis Nyugat-Európában a két országból érkezõ, alacsony bérigényû munkaerõ által jelentett konkurenciától tartott, ez azonban mára már elmúlt, hiszen a spanyol munkavállalók az ország gazdaságának megerõsödése nyomán hazatértek. Ez a jelenség pedig teljesen megegyezik azokkal a trendekkel, amelyek ma Romániában és Lengyelországban tapasztalhatók. Mint az elemzõk rámutatnak, a globális információforgalom korában a romániai munkavállalók napirenden vannak azzal, keresetük mennyiben tér el nyugat-európai sorstársaikétól, ezért azon igyekeznek, hogy a különbségek kiegyenlítõdjenek.
Ezek a trendek azonban akár kontraproduktívak is lehetnek. Nyugat-európai elemzõk arra figyelmeztetnek, hogy a bérek jelentõs növekedése károsan befolyásolhatja az ország versenyképességét, hiszen a jelentõs befektetõk ma éppen az olcsó munkaerõ miatt tartják vonzónak Romániát.
B. L.
Dacia, a Renault sikersztorija
A Renault majd két és fél évig tartó tárgyalássorozat után, 1999-ben vásárolta meg a Dacia-Piteºti autógyár részvényeinek 51 százalékát. A vételi szerzõdés összértéke 270 millió dollár volt. A szerzõdés értelmében a Renault 50 millió dollárt fizetett az állami tulajdonos, az Állami Vagyonalap (FPS) tulajdonában volt 51 százalékos részvénycsomagért. A Renault kötelezte magát, hogy egy éven belül 68,4 millió dollárral emeli a Dacia társasági tõkéjét. Az átvétel után a Renault jelentõs fejlesztésbe kezdett, az új, olcsó modell, a Dacia Logan pedig világszerte átütõ sikert hozott a cégnek.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.