A portál birtokába jutott dokumentum értelmében mintegy 20 százalékkal nőhet a közalkalmazottak fizetése, a béremelés több szakaszban valósulna meg 2020-ig.

A szakszervetek nemtetszését főként az váltotta ki, hogy a tervezet szerint az elkövetkező négy év során alig 100 lejjel nőne a minimálbér, 2020-ban a legkisebb garantált fizetés 1350 lej lenne. A közszféra legnagyobb felelőséggel járó tisztségének betöltője eközben 20 250 lejt keresne, ami a legkisebb fizetés tizenötszöröse lenne.

Utcára vonulnak

Az alkalmazottak képviselőinek elégedetlensége nem is okoz egyébként meglepetést, hiszen a felek eddigi tárgyalásain még arról volt szó, hogy az idei év végéig nő 1350 lejre a minimálbér, 2020-ig pedig további 400 lejes emelésről esett szó. Az információk kiszivárgása után Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke a News.ro hírügynökségnek azt mondta, szerinte a kormány tervezete egy „teszt”, és úgy hiszi, hogy a kabinet tagjai „nem képesek kigondolni és megtervezni a romániai közszféra reformját.

„A bérpolitika mindöszsze egy összetevő, és mivel nem tudják megreformálni a közszférát, a bérezés megoldhatatlan egyenlet lesz. Több munkaverziót emlegetnek, és azt küldik ki tesztelésre, amivel a szakszervezetekre akarják hárítani a terveik kudarcát” – vallja Costin. Leszögezte, nem támogathatják a minimálbér alacsony szinten tartását, mivel az „a nagytőkének kedvez, aminek már amúgy is milliárdos ajándékokat adtak az adótörvénykönyv 2016-ban hatályba lépett módosításaival, és 2017-ben újabbak jönnek”.

Hasonlóképpen vélekedik Leonard Bărăscu, a Frăţia szakszervezeti tömörülés elnöke is, aki azt mondja, „erről szó sem lehet, az emberek utcára fognak vonulni”. „Egy ilyen javaslat nagyon zavaró. Nem tudom, hogyan engedhetik meg maguknak, miután Ponta azt mondta, hogy 25 százalékot ad. Hogy jöhetnek most azzal, hogy azt mondják, évi 25 lejt adnak? (…) Mindenhol azt hangoztatjuk, hogy a gazdaság működik, de a pénzek nem azokhoz mennek, akikhez kellene” – szögezte le az érdekvédelmi szervezet vezetője a News.ro megkeresésére.

Felrótta ugyanakkor, hogy egy ilyen fontos döntés meghozatalához nem hívták meg a szakszervezetek képviselőit, alig néhány tanácskozás volt a témában. Szerinte a kormány javaslata jó lehet a magánszektorban, de a közszférában csapást jelentene. „Még öt hónapig kormányoznak, és számunkra 2020-ig szerveznek programot?” – mondta felháborodottan a szakszervezeti vezető.

Cioloş: lesz béremelés

Kérdőre vonták ugyanakkor a témában hétfőn Dacian Cioloş miniszterelnököt a megyei jogú városok polgármesterei is, akiknek találkozójára meghívottként érkezett. Az elöljárók azt firtatták, miért késlekedik a kormány a közalkalmazottak egységes bérezésének tervével. A kormányfő válaszában a béremelések tényét biztosnak nevezte, mondván, bizonyos kategóriák esetében elkerülhetetlen a fizetésemelés az egyensúlyteremtési folyamat keretében. Azonban – tette hozzá – realista és gyakorlatba ültethető intézkedéseket akarnak.

„Nem szeretném, ha előrukkolnánk egy törvénytervezettel, aminek ugyanaz a sorsa lenne, mint a 2010-esnek, amit lehet, hogy jól kigondoltak, azonban nem ültették gyakorlatba, mivel nem voltak meg a szükséges erőforrások. Mi úgy álltunk hozzá a témához, hogy lássuk, milyen erőforrásokat tudunk mozgósítani az elkövetkező években, mit tudunk megvalósítani a költségvetési forrásokból, meddig tudunk eljutni az egyensúlyteremtésben” – jelentette ki Cioloş.

A kormányfő elmondta, szerdán kerül első olvasatban a kabinet asztalára a téma, amire két verzió is készült. Az egyik többéves, 2020-ig érvényes, és a minimálbér szintjéből indul ki, a másik viszont csak a jövő évre vonatkozik, és a büdzsé függvényében alakítaná a közszféra béreit. Utóbbi értelmében a 2017-es lenne a közalkalmazotti fizetések közötti egyensúlyteremtési folyamat első éve, és ezt követően dolgoznák ki a folytatást.