2012. április 05., 08:262012. április 05., 08:26
Ez viszont nehézkes és hosszadalmas adminisztratív folyamat: átlagosan 5 hetet vesz igénybe, és megközelítőleg 400 eurós költséget jelent mind a polgárok, mind a vállalkozások számára.
Antonio Tajani ipari biztos javaslata a közlemény szerint az adminisztráció „igen jelentős” leegyszerűsítésével járna, és a bizottság számításai szerint legalább 1,5 milliárd euró megtakarítást jelentene évente a vállalkozások, a polgárok és a nyilvántartással foglalkozó hatóságok számára.
A javaslat egyebek között korlátozni kívánja a más EU-tagállamokból származó gépjárművek újbóli nyilvántartásba vételét, beleértve az autókölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások járműveit is. Lopott autót Tajani szerint „lehetetlen lesz regisztráltatni” egy másik EU-tagországban. Az elképzeléseket még az Európai Parlament és az uniós tagországok kormányainak vitafóruma, a Tanács is megvitatja.
Amint arról korábban több ízben is beszámoltunk, az Európai Bizottság 2007-től, azaz a gépkocsi-regisztrációs adó Románia európai uniós csatlakozásának időpontjában történt bevezetése óta rendszeresen kifogásokat emel az illeték ellen.
Öt évvel ezelőtt az volt a fő kifogás, hogy a használt autók regisztrációs adója túl magas a gépkocsik értékéhez képest, és kérte az illeték csökkentését az autók értékvesztésének függvényében. Miután ez megtörtént, az időközben környezetvédelmi adóvá átnevezett illeték továbbra sem felelt meg az Európai Bizottság elvárásainak, legutóbb például azért kellett módosítani a vonatkozó jogszabályt, mivel az uniós végrehajtó szerv azt diszkriminatívnak ítélte meg, amiért csak a külföldről behozott autók után kell illetéket fizetni, az itthon vásároltak után pedig nem.
Ezért a Hivatalos Közlönyben idén január 10-én megjelent, január 13-ától hatályos jogszabály más módosítások mellett megszüntette ezt a hátrányos megkülönböztetést is, igaz, néhány nappal később a kormány úgy módosította a törvényt, hogy a Romániában még 2007 előtt bejegyzett, most eladásra kerülő gépkocsik esetében a regadót csak jövő januártól kell fizetni. Borbély László környezetvédelmi miniszter a közel egyéves halasztást azzal indokolta: a kormány a módosítást ugyan már korábban kilátásba helyezte, a régigépkocsi-tulajdonosok nem értették meg annak a lényegét, ezért nem volt idejük eladni autójukat. Szintén érvként hozta fel a szaktárcavezető, hogy jogos panasz, miszerint a vevő által kifizetendő illeték meghaladná az autó valós értékét.
A jelenleg hatályos jogszabály egyébként 25 százalékkal csökkentette a korábbi szintről a gépjárművek után fizetendő környezetvédelmi illetéket. Az adót ugyanakkor egyetlen alkalommal kell kifizetni az új vagy használt gépkocsikra, első romániai bejegyzésük alkalmával, attól függetlenül, hogy hazai vagy külföldi gyártmányúak. A járművek környezetszenynyezési adójának kiszámítási módja egységes. Az illetéket objektív kritériumok alapján számítják ki (a motor típusa, hengerűrtartalma, szén-dioxid-kibocsátása, környezetszennyezési foka), és figyelembe veszik a jármű elértéktelenedési folyamatát.
A szaktárca közlése szerint a gépkocsi-regisztrációs adóból a Környezetvédelmi Alap több, környezetvédelemmel kapcsolatos programot finanszíroz, ilyen például a roncsautó-, a roncstraktor-, a Zöld Ház program, de ebből kerülnek ki az erdősítésre, a parkosításra, a gyenge minőségű mezőgazdasági területek javítására, a vízprogramokra, csatornázásra, regenerálódó energiaforrások használatára, levegőminőség ellenőrzésére, kerékpárutak építésére fordított pénzösszegek is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok