Fotó: Facebook/Corina Cretu
Románia nagyon le van maradva az európai uniós pénzek lehívása terén – jelentette ki vasárnap egy televíziós interjú keretében Corina Creţu volt uniós biztos.
2022. május 08., 12:442022. május 08., 12:44
2022. május 08., 14:062022. május 08., 14:06
A jelenleg a Victor Ponta által alapított Pro Románia párt színeiben európai parlamenti képviselő
A politikus emlékeztetett: a mostani költségvetési ciklusban több mint 30 milliárd eurót hívhat le Románia, az országos helyreállítási terv (PNRR) pedig további 29 milliárd eurót biztosít az országnak, ami „történelmi lehetőség”, de a kormány csak májusban fogja elküldeni az első kifizetési kérést.
Az Európai Unió által finanszírozott országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt 438 kilométernyi új romániai autópályából csupán mintegy 270 kilométer esetében van reális esély arra, hogy határidőre megépüljön.
Creţu azt mondja, amíg uniós biztos volt, azt tapasztalta, hogy Romániában hiányoznak az „érett projektek”, és szerinte ebben a tekintetben azóta sem történt változás.
„2019-ben, amikor távoztam az uniós biztosi tisztségből, jóváhagytam minden olyan pályázatot, amelyet Románia beterjesztett. Vártam a regionális kórházakról szólót, de csak azt követően nyújtották be, hogy távoztam. De mostanáig sem nyújtották be a Marosvásárhely–Jászvásár–Ungheni-autópálya finanszírozási kérését” – jelentette ki az EP-képviselő.
Leszögezte: „gyakorlatilag Románia nem állt készen annyi pénz lehívására, mint más országok.
Romániának 19,6 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás és 13,4 milliárd eurós hitel juthat az Európai Unió 750 milliárd eurós költségvetéséből. Winkler Gyula EP- képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzösszegekhez nem automatikusan jutnak hozzá a tagállamok.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
szóljon hozzá!