A térképen kékkel jelölt sztrádatervek alig több, mint fele valósulhat meg határidőre a jelenlegi kilátások szerint
Fotó: Közlekedésügyi minisztérium
Az Európai Unió által finanszírozott országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt 438 kilométernyi új romániai autópályából csupán mintegy 270 kilométer esetében van reális esély arra, hogy határidőre megépüljön – figyelmeztetett csütörtöki elemzésében a Pro Infrastruktúra Egyesület.
2022. május 05., 13:482022. május 05., 13:48
További 96 kilométernyi tervezett sztráda esetében igencsak kétséges, hogy elkészülhet a PNRR-ben leszögezett 2026-os határidőig, a fennmaradó 72 kilométernyi aszfaltcsík megvalósítási esélye pedig a nullához közelít a romániai közlekedési nagyberuházásokat figyelő civil szervezet szakértői szerint.
A Pro Infrastruktúra Facebook-oldalán csütörtökön közölt elemzésben emlékeztetnek, az országos helyreállítási tervben az A7-es autópálya Ploiești–Pașcani közötti (324 km), a Marosvásárhelyt Pașcani városával összekötő A8-as Vásárhely–Nyárádszereda (25 km), illetve Leghin–Pașcani (34 km) közötti szakaszának megépítése szerepel, no meg az észak-erdélyi sztráda Magyarnádas és Vaskapu közötti részének (42 km), illetve az A1-es dél-erdélyi pálya hiányzó szakaszának, a Marzsina–Holgya-aszfaltcsíknak (13 km) is el kellene készülnie 2026-ig a lehívandó uniós forrásokból.
Ide tartozik a Magyarnádas és Vaskapu közötti szakasza (42 km), illetve az A7-es Ploiești–Buzău (62 km) és Buzău–Focșani (82 km) közötti része. Ugyanakkor a civil szakértők hangsúlyozzák: az észak-erdélyi szakasz az egyetlen, amelyen jelenleg is dolgoznak, ám földcsuszamlásokkal szembesülnek, így csak akkor valósulhat meg 2026-ig, ha új licit kiírása nélkül tudják orvosolni a műszaki problémákat.
Az uniós tagországok közül továbbra is Romániában halnak meg legtöbben közúti balesetben. A Krónikának megszólaló szakértők jó döntésnek tartják, hogy módosult a közlekedési törvény, új szankciókat állapítottak meg több szabálysértés esetén.
A nagy eséllyel elkészülő sztrádák mellett reálisan lehet számolni az A7-es Bákó–Pașcani közötti szakaszának (78 km) megépítésével is, ha jövő évig sikerül valamennyi szerződést aláírni. További csaknem 100 kilométernyi A7-es pályaszakasz már a „vagy igen, vagy nem” kategóriába tartozik (Focșani és Bákó között, ahol még a megvalósíthatósági tanulmány sincs meg).
Fotó: Rab Zoltán
amelyeknél a tervezők és a hatóságok még a papírmunka elején járnak, még környezetvédelmi engedéllyel sem rendelkeznek, többek között a Marosvásárhely–Nyárádszereda-aszfaltcsík esetében. A Marzsina–Holgya dél-erdélyi szakaszra kiírt új versenytárgyalás pedig eleve ötéves határidővel számol – az is jó esetben, azaz ha nem lesznek óvások.
Az autópályákat kezelő országos társaság érvénytelenítette az A6-os jelzésű Craiova–Drobeta Turnu Severin–Lugos-autópálya megtervezésére vonatkozó versenykiírást, amelyben már nyertest is hirdettek.
A Pro Infrastruktúra Egyesület azt is jelezte, hogy a PNRR-ben nemcsak az az elvárás, hogy 2026-ig elkészüljenek a felsorolt autópálya-szakaszok: szintén kitétel, hogy 2023-ig valamennyi szerződés alá legyen írva, a munkálatoknak pedig legalább 50 százalékban el kell készülniük 2024 végéig.
Egyébként Románia – szigorú feltételek teljesítése mellett – összesen 7,7 milliárd lejt hívhat le a közlekedési-szállítási infrastruktúra fejlesztésére az Európai Unió által „láttamozott” országos helyreállítási terv révén. Az összegből 2,7 milliárd eurót fordíthat az ország az A1, A3, A7 és A8 jelzésű sztrádák bővítésére, illetve megépítésére. További 3,6 milliárd vasútfejlesztésre fordítható, a fennmaradó összeg pedig egyéb infrastrukturális beruházásokra.
Románia országúthálózatának 5,3 százalékát tették ki tavaly az autópályák, 2021 végén 931 kilométernyi sztráda volt Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!