Fotó: MTI
2010. július 20., 10:032010. július 20., 10:03
Három hónap bizonytalanság vár Magyarországra, miután a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió felfüggesztette a magyar kormánnyal a hitelegyezményről folytatott tárgyalásokat, hiszen az Orbán-kormány az októberi önkormányzati választások előtt várhatóan nem fog újabb megszorító intézkedéseket elfogadni – írta tegnapi számában a Gândul című országos napilap. A tekintélyes bukaresti újság szerint a budapesti vezetőket sokkolta, hogy az IMF és az EU felfüggesztette a hitelegyezményről folytatott tárgyalásokat, miután úgy tűnt, hogy a felek közötti egyeztetések sikerrel zárulnak. Az újság megállapította, hogy a magyar kormány által bejelentett államháztartási hiánycsökkentő intézkedések nem bizonyultak elég meggyőzőeknek, ellentétben a román kormány által nemrég elfogadott takarékossági döntésekkel. A lap szerint az Orbán-kormány nem óhajtja megkockáztatni az október 3-i önkormányzati választások elvesztését újabb megszorító intézkedések bejelentésével, ezért várhatóan csak a választás után folytatódnak a felek közötti tárgyalások.
A Ziarul Financiar gazdasági-pénzügyi napilap tudósításában megállapítja, hogy a rossz hírek mellett kedvező fejlemények is vannak a magyar gazdaságban. Ezek közül – a Ziarul Financiar szerint – a legfontosabb az, hogy a magyar gazdaság ismét növekedési pályára állt, miután hosszabb ideig recesszióban volt.
Az Evenimentul Zilei tudósításában azt emelte ki, hogy az Európai Bizottság a közkiadások csökkentését kéri, és arra ösztönzi Budapestet az IMF-fel együtt, hogy keményebb intézkedéseket hozzon az államháztartási hiány csökkentése érdekében.
A Hotnews romániai hírportál által megszólaltatott szakértők szerint a magyar kormány és az IMF közötti tárgyalások megszakadása kismértékben ugyan, de ki fog hatni a román gazdaságra is.
Az eurót hétfőn délelőtt tíz órakor 288,30 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben a péntek délután négy órai 281,98 forintos árfolyam után. Hétfőre virradóra a jegyzés 290 közelében is járt. Az elmúlt hét közepén az eurót még 278 forint környékén jegyezték. A dollárt hétfőn délelőtt 222,22 forinton jegyezték 1,2974 dolláros euróárfolyam mellett. Péntek délután négy órakor a dollárt 217,55 forinton, az eurót 1,2945 dolláron jegyezték. Az MTI által megkérdezett kereskedők szerint a piacok a hét végén túlreagálták az IMF és az EU küldöttségének távozását a hitelcsomag felülvizsgálati fordulójának lezárása nélkül. Hétfőn átlagon felüli forgalmat tapasztaltak a bankközi kereskedelemben. |
Szlovákia számára is rossz hír, hogy a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége idő előtt távozott Magyarországról – írja a Sme című szlovák liberális napilap hétfői vezércikkében. Az újság szerint a világ egész egyszerűen továbbra sem hiszi el azt, amit a magyar választók (és a görög tüntetők) hisznek: hogy az állam hosszú ideig többet fizethet állampolgárainak, mint amilyenek a bevételei, valamint azt, hogy az Orbán-kormány intézkedéseivel megoldhatók a magyar gazdaság komoly problémái. „Ez a mi számunkra sem jó” – vélekedik a lap, mert a szlovák és a magyar gazdaság nagyon össze vannak kötve, s a magyar gazdaság folytatódó válsága Szlovákia számára is veszteséget jelent.
A független Pravda úgy látja, hogy a kétharmados választási győzelemmel Orbán Viktor szinte „megrészegült a hatalomtól”, a parlamenti demokrácia valamiféle rendi átalakítására törekszik, de az ország legfőbb problémájával, a nehéz gazdasági helyzettel szinte nem is foglalkozik. „Magyarország totális Orbánlanddá való átalakításáról álmodott álmából talán felébreszti a Nemzetközi Valutaalap világos üzenete: nagyobb mértékben kell takarékoskodnotok, mert különben nem fizetjük ki a hitel hátramaradó részét” – írja a Pravda. A cikk szerzője szerint, ha a magyar kormány nem akarja, hogy az euró árfolyama 300 forint fölé emelkedjen, s a magyarok által felvett hitelek megdráguljanak, azonnal lépnie kell.
Nem csupán a forint, hanem a lengyel zloty és más kelet-európai fizetőeszközök is „járulékos kárt” szenvedhetnek, írta tegnap az EUobserver, uniós kérdésekkel foglalkozó brüsszeli hírportál. Az EUobserver szerint Brüszszel és a Nemzetközi Valutaalap azt reméli, hogy a várt megállapodás elmaradása nyomán a piacok megfegyelmezik az Orbán-kormányt, de lépésük valójában az egész Unióban, különösen annak keleti felében idegessé teszi a befektetőket, félelemmel tölti el őket a gazdaságok állapota miatt. A piacok az elmúlt hónapokban valamelyest megnyugodtak, de az aggodalmak valószínűleg visszatérnek akkor, ha bármi aláássa azt a feltételezést, hogy az EU és az IMF automatikusan siet a gyengélkedő nemzetgazdaságok megmentésére, vélekedik az EUobserver.
Matolcsy bizakodó
A CNBC amerikai tévécsatornának adott hétfői nyilatkozatában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter (képünkön) hangsúlyozta: az IMF, az EU és a Világbank készenlétihitel-keretéhez kapcsolódó megegyezés végrehajtásának felülvizsgálatáról szóló tárgyalások „nem omlottak össze, hanem a megbeszélések egy bizonyos szakaszában véget értek”. Matolcsy György hozzátette, a kormány elkötelezett, hogy teljesíti a hazai össztermék (GDP) arányában számolva 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt. A nemzetgazdasági miniszter szólt arról, hogy a kormány tárgyalópartnereinek „nem tetszett” a tervezett bankadó, annak mértéke miatt, de a költségvetési hiánycél elérése érdekében ki kell vetni az adót.
Matolcsy György hangsúlyozta, a bankadó a megszorító csomag alternatívája, az utóbbi évek megszorító politikáját pedig nem kívánja folytatni a kormány. Matolcsy György kifejtette, a kormány nem számít arra, hogy növekednek a hitelfelvételi költségek, hiszen Magyarország az idei 3,8 százalékos és a jövő évi 3 százalék alatti hiánnyal a legjobbak között van az Európai Unió 27 tagországa között. A nemzetgazdasági miniszter a CNBC-nek elmondta: az IMF és az EU küldöttségei szeptemberben térnek viszsza Magyarországra, és a tárgyalások végül eredménnyel zárulnak majd.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.