„Nyugdíjasítanák” a második pillért: tizenhárom év után készül a kötelező magánnyugdíj kifizetési törvénye

Még csak most készül az a törvény, amely előírja, miként jut ezentúl hozzá a pénzéhez a második nyugdíjpillérbe, vagyis a kötelező magánnyugdíj-alapba befizető több mint 7,6 millió romániai polgár. A kifizetési törvény tervezetét a Pénzügyi Felügyelet (ASF) dolgozza ki, tizenhárom évvel azután, hogy a hárompilléres nyugdíjrendszert bevezették.

Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer jelen pillanatban úgy működik, hogy az alkalmazott a bruttó fizetése 25 százalékát fizeti be a nyugdíjalapba, ennek jelentős része az első pillérbe, avagy az állami nyugdíjalapba kerül, és abból fizetik a mostani nyugdíjasok járulékait.

A második pillérbe a bruttó bér 3,5 százalékát utalják, azt az alapkezelők gyarapítják, és minden befizető akkor jut hozzá, amint elérte a nyugdíjkorhatárt,

ha pedig előbb elhunyna, úgy a hozzátartozók megkapják a teljes összeget. A harmadik pillér fakultatív.

A második pilléren a kedvezményezettek eddig is megkapták a pénzüket, hiszen az a saját tulajdonuk, a számlájukon szerepel, így egy összegben vagy több, nagyobb részletben jutottak hozzá, ám nincs törvény, ami a kifizetést szabályozza – mutatott rá megkeresésünkre Birtalan József, a pénzügyi felügyelet tagja. Hangsúlyozta, eddig a felhalmozási szakasz zajlott, ám

törvénnyel kell szabályozni, hogy a második pillér kifizetésének is legyen „nyugdíjjellege”.

„Ha nyugdíjról beszélünk, akkor a felhalmozásból a kedvezményezettnek a nyugdíjazás pillanatától élete végéig kell kapnia havi juttatást. Különben a második pillér csak megtakarítási formaként működik, a befektetésünket kezelik, kamatoztatják valóban átlagon felüli hozammal, de mindenki csak a megtakarított pénzéhez és annak a kamatához jut hozzá.

– magyarázta a szakember. Kifejtette, jelenleg szakemberek dolgoznak a tervezeten, majd elkezdődik az egyeztetés a pénzügyminisztériummal, mert a felügyeletnek nincs törvénykezdeményezési joga. Ha a jogszabályt elfogadják, megállapítanak benne egy határidőt, ami után mindenki rendes havi nyugdíj formájában juthat a pénzéhez.

Birtalan József szerint erre szükség van, hogy pótolja az alacsony állami nyugdíjakat. Elmondása szerint ugyanakkor a tervezet kidolgozása bonyolult, hiszen nagy kockázatot hárít a biztosítótársaságokra, ezért figyelembe kell venni az átlagéletkorról a statisztikai adatokat és a tudományos becsléseket.  Szerencsés esetben, ha a kedvezményezett tovább él, mint a becsült átlagéletkor, több pénzhez jut, mint amennyit a számláján felhalmozott, viszont ha korábban meghal, a kifizetett összeg kisebb lehet. 

A kiszivárgott hírek szerint a szakértők több változatot is mérlegelnek az európai országokban alkalmazott kifizetések példáján, lehet járadék, ötéves kifizetés vagy egy összegben történő. A legfontosabb változat a havi vagy évi járadék lenne, de elérhetővé tennék a jelenlegi lehetőségeket is, vagyis, hogy egy összegben kérjék a nyugdíjazás pillanatában, vagy öt évre beütemezett részletekben. Viszont elemzők szerint

a rendszer stabilitását veszélyeztetné, ha a többség egyszerre egy összegben kérné a pénzét,

erre kell valamilyen áthidaló megoldást találni. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy annak, aki mégis úgy dönt, egy összegben kéri a második pilléren felhalmozott pénzét, egyfajta büntetőkamatot kelljen fizetnie, hasonlóan ahhoz, mint amikor a bankban lekötött pénzt határidő előtt kivesszük. De az is elképzelhető, hogy egyszerűen csak kevesebb pénzt adnak.

Jelenleg átlag mintegy 11 ezer lejt kapnak, akik az elmúlt tizenhárom évben befizettek a második pillérbe,

a becslések szerint 25–30 éves hozzájárulás alatt ez az összeg 20 ezer lejre rúghat, ami egy tizenöt éves járadékot nem fedez.

Most még kevesen kapnak pénzt a második pillérből, de a számuk évről évre megkétszereződik, miközben a befizetők száma nem emelkedik hasonló mértékben. Tavaly 12 ezer kedvezményezett vette fel a második pillérről a pénzét, ami kétszer annyi, mint egy évvel korábban, és a számítások szerint valószínűleg idén újra megduplázódik a számuk. Ez egyelőre nem ad okot aggodalomra, hiszen 7,6 millió befizető van, viszont ezek száma már nem növekszik hasonló mértékben: 

2020-ban 174 ezren léptek be a rendszerbe, 21 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban.

Elemzők szerint a nyomás 2033 után várható, amikor a rendszer létrehozásakor a legidősebb belépők, vagyis az akkori 35 évesek nyugdíjba vonulnak. A kormány és az Európai Unió levegőhöz juttathatja az alapkezelőket, ha megemelik a nyugdíjkorhatárt, akkor ez a nyomás eltolódhat akár 2040-ig – vallják a szakemberek.

Családbarát kormányprogram körvonalazódik: nyugdíj- és béremelés, számos kedvezmény szerepel a nagykoalíció tervei között

A foglalkoztatást és a családokat egyaránt támogató intézkedéseket tartalmaz a parlamenti bizalmi szavazásra váró Ciucă-kabinet kiszivárgott kormányprogramja. Változások várhatóak a nyugdíjrendszerben is.

A kedvezményezettek számára jelenleg az egy összegben történő kifizetés a második pillér legnagyobb előnye, irányították rá a figyelmet meg az Economica.ro gazdasági portál elemzői. A kiszivárgott információk szerint viszont az alapkezelők éppen azért lobbiznak, hogy a törvényben ne biztosítsák ezt a lehetőséget, arra hivatkozva, hogy ha egyszerre túl sokan vonnak ki nagyobb összeget, a rendszer elveszíti a fenntarthatóságát és a hatékonyságát. 

Amúgy a 20 ezer lej, ami a 25–30 éves befizetés során összegyűlhet, arra sem elég, hogy az állami nyugdíj havi pótlásaként valós életszínvonal különbséget eredményezzen.

Ha ezt az összeget tízéves kifizetésre ütemezik be, évi kétezer lejt vagy havi 166 lejt jelent, ami egy átlagos gáz- és villanyszámlát is csak szűkösen fedezne.

Ha ötéves kifizetést számoljuk, ez a lehetőség jelenleg is elérhető, akkor évi 4000 lejt vagy havi 320 lejt kaphatunk, ami szintén kevesebb, mint a jelenlegi átlagnyugdíj 20 százaléka. A minimálbért keresők esetében a hozzájárulás is kevesebb, így az összegek is arányosan csökkennek. Az egy összegben felvett 20 ezer lej viszont már jelentős változást eredményezhet a kedvezményezett életszínvonalát tekintve, ennyi pénzből már be lehet bútorozni egy lakást, megoldható a fűtésrendszer, a hőszigetelés, vagy lehet vásárolni egy gépkocsit. Miközben, ha többéves részletben jutunk hozzá, gyakorlatilag eltűnik az összeg a hétköznapi kiadások között. A kifizetési módozat népszerűségét pedig mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy eddigi kifizetések 80 százalékát egy összegben kérték.