Daniel Dăianu szerint a deficitet nem lehet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni, bizonyos adóemelések elkerülhetetlenek
Fotó: Videófelvétel/Digi24
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el. Korábban a Krónikának nyilatkozó szakértők is azt valószínűsítették, hogy az új kormány várhatóan adóemeléshez nyúl.
2025. május 27., 18:022025. május 27., 18:02
2025. május 27., 18:062025. május 27., 18:06
A Költségvetési Tanács vezetője az Ilie Bolojannal, a bukaresti szenátus elnökével tartott találkozója után nyilatkozott a sajtónak a parlamentben. Kifejtette, hogy a kormánynak számításba kell vennie az összes lehetőséget a román állam bevételeinek növelésére, mert az általa vezetett intézmény elemzései szerint a kiadások mérséklésével nem lehet csökkenteni a hiányt, adóemelésre is szükség lesz.
„Szerintem nem tudjuk elkerülni az állam bevételeinek bizonyos adóemelésekkel történő növelését” – jelentette ki a független gazdasági szakértőket tömörítő testület elnöke. Hozzátette, hogy az adóbegyűjtés hatékonyágának növelése sem elegendő az „üszkösödés” megszüntetéséhez.
Dăianu szerint a hiány mérsékléséhez szükséges 30 milliárd lejt azért nem lehet előteremteni a kiadások lefaragásával, mert nem is igazán van mihez hozzányúlni. Emlékeztetett arra, hogy az állami kiadások jelentős részét a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak, egy további részét pedig a kamatköltségek teszik ki, amelyeket nem lehet csökkenteni. Így legfeljebb az állami intézmények dologi kiadásai kerülhetnek szóba, amelyek az egészségügyben és az oktatásban amúgy sem fedezik a valós igényeket.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
„Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de (...) mindannyiunknak el kell fogadnunk a drámai valóságot. Csak akkor tudunk kijutni ebből a zűrzavarból, ha az emberek lemondanak a jövedelmük, a vállalatok pedig a bevételük egy részéről. Nincs más út” – jelentette ki a kilencvenes években a pénzügyminiszteri tisztséget betöltő, 2007-2009 között európai parlamenti képviselőként tevékenykedő Dăianu. A szakember nem kívánta részletezni, hogy milyen intézkedéseket tartana helyesnek a költségvetési hiány csökkentésére, csak annyit mondott, hogy ezek egy része a Költségvetési Tanács dokumentumaiban is megtalálható.
A testület korábban megállapította: a 7,04 százalékos deficitcél teljesítése sem lehetetlen az adóbegyűjtés hatékonyságának tényleges javításával, a tőkekiadások további kiigazításával, a költségvetés végrehajtása során keletkező megtakarítások felhasználásával és a beruházások prioritizálásával. Előzetes véleményében a testület emlékeztetett, hogy a kormánynak az Európai Bizottsághoz benyújtott hétéves deficitcsökkentési tervnek megfelelően idén 1,61 százalékponttal kell mérsékelnie a tavalyhoz képest a költségvetési hiányt. A feladat teljesítését megnehezíti, hogy a nyugdíjak újraszámolása 2025-ben érezteti teljes egészében a hatását.
A Költségvetési Tanács úgy értékelte, hogy a kormány korrekciós intézkedéseivel idén valóban sikerül csökkenő pályára állítani a költségvetési hiányt, de pénzügyminisztérium túlbecsüli az adóhatóság (ANAF) 2025-ös bevételeit. A testület a költségvetés tervezetében előirányzottnál mintegy 9,7 milliárd lejjel, azaz a GDP 0,5 százalékával alacsonyabb bevételekkel számol az idei évben. Ugyanakkor megállapította, hogy a pénzügyminisztérium legalább 4,5 milliárd lejjel, a GDP 0,2 százalékával alultervezte a dologi kiadásokat és a kamatköltségeket. Ennek megfelelően az idei deficit 0,7 százalékponttal lesz magasabb a költségvetésben tervezettnél a Daniel Dăianu irányította testület szerint.
Korábban a Krónikának nyilatkozó szakértők is azt valószínűsítették, hogy az államfőválasztás után megalakuló új kormány várhatóan adóemeléshez nyúl. Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja a megmérettetés második fordulóját követően lapunknak kifejtette: nem lát könnyű kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet főként a tavalyi választási szuperév kampányadakozásainak „köszönhetünk”, emiatt az adóemelést sem zárja ki.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Mindössze 200 millió lejes költségvetéssel, de mégis indul idén a magánszemélyeknek szóló roncsautóprogram – jelentette be szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
A Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) eddig ebben az évben több mint 42 500 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgároknak – számolt be egy szerdai szakmai rendezvényen Daniel Titirigi.
szóljon hozzá!