Fotó: Pixabay.com
Jó és rossz hírekkel egyaránt szolgál a közalkalmazottaknak a 2018-as évi állami költségvetésnek a kormány által elfogadott tervezete, amely összességében továbbra sem ad okot túl nagy optimizmusra a közszférában dolgozók számára.
2017. december 08., 10:402017. december 08., 10:40
2017. december 08., 10:482017. december 08., 10:48
A Tudose-kabinet hivatalos tájékoztatása szerint a szerdai ülésen a tanügyi és egészségügyi alkalmazottak javára módosították a 2017/153-as számú, a közalkalmazottak egységes bérezését előíró törvényt.
Az elfogadott sürgősségi kormányrendelet szerint azok az egészségügyi alkalmazottak, akik 2017-ben jogosultak voltak étkezési utalványra, 2018-ban egész évben részesülnek élelmiszerpótlékban, és ez nem esik a pótlékokat 30 százalékban maximáló cikkely előírása alá. A rendelet ugyanakkor 48 órában korlátozza az orvosoknál a kötelező normán kívül ellátható ügyeleti órák számát. Ami az oktatást érinti, a kormány közleménye értelmében az új módosítás szabályozza a vezetői, irányítói és ellenőrző tevékenységet betöltő tanügyi személyzet órabérét vagy a juttatások halmozását.
A kormány ugyanakkor közli: annak érdekében, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulás terhének a munkáltatóról az alkalmazottra való áthárítása következtében ne csökkenjenek a fizetések a közszférában, 2018. január 1-jétől 28,5 százalékkal növeli azon állami alkalmazottak bérét, akik adómentességet élveznek, és 25 százalékkal növeli a többi alkalmazott bérét a 2017. december 31-i szinthez képest.
Rossz hírekkel is szolgál viszont a 2018-as büdzsé:
a költségvetés-tervezet értelmében minden két megüresedett poszt után lehet majd felvenni egy új munkavállalót. A megszorításokat különben azzal indokolják, hogy csak így lehet a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani a költségvetés hiányát, márpedig az ennél nagyobb deficit szembekerülne a maastrichti szerződésben rögzített feltételekkel, és kötelezettségszegési eljárást vonna maga után.
A kabinet a szerdai ülésén további intézkedéseket fogadott el a közkiadások fenntarthatóságáért. A közlemény szerint ezek többek között előírják, hogy
megtiltják az új gépkocsik, bútorzat és irodai technika vásárlását, előírják, hogy a túlórát kizárólag szabadnappal lehet kompenzálni, és leszögezik, hogy 2018 során nem lehet versenyvizsgát kiírni új alkalmazottak felvételére az ideiglenesen be nem töltött tisztségekre. A sürgősségi kormányrendelet ugyanakkor 2018. december 31-ig meghosszabbítja azt az időszakot, ameddig nem érvényes a tanügyi törvény azon cikkelye, miszerint az oktatásra a nemzeti össztermék 6 százalékát kellene fordítani.
A döntés mindezekben és sok más kérdésben természetesen a parlament kezében van, az Agerpres hírügynökség értesülései szerint pedig a kormány csütörtökön el is küldte a döntéshozók elé a 2018-as költségvetés tervezetét. Amint arról beszámoltunk, a Mihai Tudose vezette kabinet szerdán hagyta jóvá a jövő évi büdzsétervet, amelynek prioritásai között az egészségügy, az oktatás és a befektetések szerepelnek. A kormány szerdai közleménye értelmében a 2018-as költségvetés 5,5 százalékos gazdasági növekedéssel, éves átlagban 3,1 százalékos inflációval és 2,96 százalékos költségvetési hiánnyal számol.
A munkáltatók és a munkavállalók is türelmetlenül várják, hogy mi lesz a bejelentett adópolitikai módosítások vége. A parlament kezében a döntés.
„Románia-szinten hatalmas előrelépés, hogy végre már decemberben megszületett a jövő évi költségvetés tervezete, akkor is haladás, ha azt a parlamentnek még el kell fogadnia” – értékelt csütörtökön a Krónika megkeresésére Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, akit a költségvetésnek a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos részleteiről faggattunk. Rögtön hozzátette azonban, hogy
hiszen a tervezet szerint csak akkor lehet egy újabb munkatársat felvenni, ha kettő távozott.
Antal Árpád
Fotó: Vargyasi Levente
„Most újra kezdhetünk matematikázni, számolhatjuk, hogy melyik két alkalmazottunk megy el, hogy egy új szakembert alkalmazhassunk. Ám ez még mindig jobb, mint amikor hét üres állás után lehetett egyet betölteni” – fogalmazta meg az elöljáró.
Sci-fi regényhez hasonlította Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a 2018-as költségvetés tervezetét. Szerinte a kormány megszorító költségvetést dolgozott ki, amely nem teszi lehetővé már hatályos törvények alkalmazását. A liberális pártelnök úgy véli, a parlamentnek most kizárólag a jövő évi büdzsével kell foglalkoznia és javítania kell rajta.
Sőt mi több: több társadalmi kategóriát, főleg a versenyszféra alkalmazottait, a közalkalmazottak közül pedig a helyi közigazgatásban dolgozókat az a veszély fenyegeti, hogy csökkenni fog a bérük” – hívta fel a figyelmet az ellenzéki politikus.
Orban szerint a kormány „egy lejt sem ad a nyugdíjakra”, és január 1-jéről július 1-jére halasztotta ezek emelését. Ugyanakkor noha 25 százalékos béremelést ígértek a közszférában, legtöbb 4 százalékkal nő majd a közalkalmazottak fizetése, és mindemellett létszámstopot is elrendeltek – mutatott rá. „Világosan látszik, hogy megszorító költségvetéssel állunk szemben, amely nem alkalmazza a már hatályba lépett törvényeket” – szögezte le.
A Tudose-kabinet szerdai ülésén a kormány tartalékalapjából 115 millió lejt utalt ki a helyi hatóságoknak a lakosság fűtésének biztosítására. A kormány közleménye szerint 12 megye 13 olyan településének utalnak pénzt, amelyek megállapították, hogy nem rendelkeznek kellő anyagi fedezettel a lakosság fűtésének biztosítására.
A 115,689 millió lejből többek között a következő településeknek jut: Arad (5 millió lej); Bákó (15 millió lej), Buzău (15 millió lej), Nagyvárad (4 millió lej), Konstanca (15 millió lej), Galac (15 millió lej), Giurgiu (4,5 millió lej), Motru (9,389 millió lej), Brád (5,3 millió lej), Turnu-Severin (15 millió lej), Suceava (4 millió lej), Dornavátra (3,5 millió lej), Tulcea (5 millió lej).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!