Fotó: Pixabay.com
Jó és rossz hírekkel egyaránt szolgál a közalkalmazottaknak a 2018-as évi állami költségvetésnek a kormány által elfogadott tervezete, amely összességében továbbra sem ad okot túl nagy optimizmusra a közszférában dolgozók számára.
2017. december 08., 10:402017. december 08., 10:40
2017. december 08., 10:482017. december 08., 10:48
A Tudose-kabinet hivatalos tájékoztatása szerint a szerdai ülésen a tanügyi és egészségügyi alkalmazottak javára módosították a 2017/153-as számú, a közalkalmazottak egységes bérezését előíró törvényt.
Az elfogadott sürgősségi kormányrendelet szerint azok az egészségügyi alkalmazottak, akik 2017-ben jogosultak voltak étkezési utalványra, 2018-ban egész évben részesülnek élelmiszerpótlékban, és ez nem esik a pótlékokat 30 százalékban maximáló cikkely előírása alá. A rendelet ugyanakkor 48 órában korlátozza az orvosoknál a kötelező normán kívül ellátható ügyeleti órák számát. Ami az oktatást érinti, a kormány közleménye értelmében az új módosítás szabályozza a vezetői, irányítói és ellenőrző tevékenységet betöltő tanügyi személyzet órabérét vagy a juttatások halmozását.
A kormány ugyanakkor közli: annak érdekében, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulás terhének a munkáltatóról az alkalmazottra való áthárítása következtében ne csökkenjenek a fizetések a közszférában, 2018. január 1-jétől 28,5 százalékkal növeli azon állami alkalmazottak bérét, akik adómentességet élveznek, és 25 százalékkal növeli a többi alkalmazott bérét a 2017. december 31-i szinthez képest.
Rossz hírekkel is szolgál viszont a 2018-as büdzsé:
a költségvetés-tervezet értelmében minden két megüresedett poszt után lehet majd felvenni egy új munkavállalót. A megszorításokat különben azzal indokolják, hogy csak így lehet a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani a költségvetés hiányát, márpedig az ennél nagyobb deficit szembekerülne a maastrichti szerződésben rögzített feltételekkel, és kötelezettségszegési eljárást vonna maga után.
A kabinet a szerdai ülésén további intézkedéseket fogadott el a közkiadások fenntarthatóságáért. A közlemény szerint ezek többek között előírják, hogy
megtiltják az új gépkocsik, bútorzat és irodai technika vásárlását, előírják, hogy a túlórát kizárólag szabadnappal lehet kompenzálni, és leszögezik, hogy 2018 során nem lehet versenyvizsgát kiírni új alkalmazottak felvételére az ideiglenesen be nem töltött tisztségekre. A sürgősségi kormányrendelet ugyanakkor 2018. december 31-ig meghosszabbítja azt az időszakot, ameddig nem érvényes a tanügyi törvény azon cikkelye, miszerint az oktatásra a nemzeti össztermék 6 százalékát kellene fordítani.
A döntés mindezekben és sok más kérdésben természetesen a parlament kezében van, az Agerpres hírügynökség értesülései szerint pedig a kormány csütörtökön el is küldte a döntéshozók elé a 2018-as költségvetés tervezetét. Amint arról beszámoltunk, a Mihai Tudose vezette kabinet szerdán hagyta jóvá a jövő évi büdzsétervet, amelynek prioritásai között az egészségügy, az oktatás és a befektetések szerepelnek. A kormány szerdai közleménye értelmében a 2018-as költségvetés 5,5 százalékos gazdasági növekedéssel, éves átlagban 3,1 százalékos inflációval és 2,96 százalékos költségvetési hiánnyal számol.
A munkáltatók és a munkavállalók is türelmetlenül várják, hogy mi lesz a bejelentett adópolitikai módosítások vége. A parlament kezében a döntés.
„Románia-szinten hatalmas előrelépés, hogy végre már decemberben megszületett a jövő évi költségvetés tervezete, akkor is haladás, ha azt a parlamentnek még el kell fogadnia” – értékelt csütörtökön a Krónika megkeresésére Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, akit a költségvetésnek a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos részleteiről faggattunk. Rögtön hozzátette azonban, hogy
hiszen a tervezet szerint csak akkor lehet egy újabb munkatársat felvenni, ha kettő távozott.
Antal Árpád
Fotó: Vargyasi Levente
„Most újra kezdhetünk matematikázni, számolhatjuk, hogy melyik két alkalmazottunk megy el, hogy egy új szakembert alkalmazhassunk. Ám ez még mindig jobb, mint amikor hét üres állás után lehetett egyet betölteni” – fogalmazta meg az elöljáró.
Sci-fi regényhez hasonlította Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a 2018-as költségvetés tervezetét. Szerinte a kormány megszorító költségvetést dolgozott ki, amely nem teszi lehetővé már hatályos törvények alkalmazását. A liberális pártelnök úgy véli, a parlamentnek most kizárólag a jövő évi büdzsével kell foglalkoznia és javítania kell rajta.
Sőt mi több: több társadalmi kategóriát, főleg a versenyszféra alkalmazottait, a közalkalmazottak közül pedig a helyi közigazgatásban dolgozókat az a veszély fenyegeti, hogy csökkenni fog a bérük” – hívta fel a figyelmet az ellenzéki politikus.
Orban szerint a kormány „egy lejt sem ad a nyugdíjakra”, és január 1-jéről július 1-jére halasztotta ezek emelését. Ugyanakkor noha 25 százalékos béremelést ígértek a közszférában, legtöbb 4 százalékkal nő majd a közalkalmazottak fizetése, és mindemellett létszámstopot is elrendeltek – mutatott rá. „Világosan látszik, hogy megszorító költségvetéssel állunk szemben, amely nem alkalmazza a már hatályba lépett törvényeket” – szögezte le.
A Tudose-kabinet szerdai ülésén a kormány tartalékalapjából 115 millió lejt utalt ki a helyi hatóságoknak a lakosság fűtésének biztosítására. A kormány közleménye szerint 12 megye 13 olyan településének utalnak pénzt, amelyek megállapították, hogy nem rendelkeznek kellő anyagi fedezettel a lakosság fűtésének biztosítására.
A 115,689 millió lejből többek között a következő településeknek jut: Arad (5 millió lej); Bákó (15 millió lej), Buzău (15 millió lej), Nagyvárad (4 millió lej), Konstanca (15 millió lej), Galac (15 millió lej), Giurgiu (4,5 millió lej), Motru (9,389 millió lej), Brád (5,3 millió lej), Turnu-Severin (15 millió lej), Suceava (4 millió lej), Dornavátra (3,5 millió lej), Tulcea (5 millió lej).
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!