Fotó: Pinti Attila
Aggodalommal követik a fogyasztók az energiaár-szabályozással kapcsolatos fejleményeket, nehéz eligazodni a sürgősségi kormányrendeletek, a parlamentben zajló viták, és az egymást követő politikai nyilatkozatok sűrűjében. A múlt héten az árampiac 2025 márciusáig érvényes szabályozásáról született döntés a koalícióban, ennek kapcsán a földgázzal fűtő fogyasztókban merültek fel kérdések, hogy mi lesz az ő sorsuk.
2022. november 14., 19:222022. november 14., 19:22
2022. november 14., 19:232022. november 14., 19:23
Sokan a késlekedő számlák miatt aggódnak, és bár az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) rendszeresen bírságolja emiatt a szolgáltatókat, a számlák mégsem érkeznek időre. Egy olvasónk lapunknak elpanaszolta, amikor a szülei udvarára építkeztek, nem választották le a két háztartást, egyetlen villanyórát használnak, így átlépik a küszöböt, és nem jogosultak ársapkára.
A kérdésekkel Nagy-Bege Zoltánt az ANRE alelnökét kérdeztük, aki leszögezte, egyelőre az árplafonnal kapcsolatban nem született semmilyen új döntés, az eddigi szabályozások vannak érvényben. A számlák kiállítását ellenőrzik, a késlekedésért bírságolnak, abban bízva, hogy ez jobb belátásra téríti a szolgáltatókat.
A pénteken elfogadott szabályozás nem módosítja a kiskereskedelmi forgalmat, csak a nagykereskedelmi piacra érvényes, mutatott rá Nagy-Bege Zoltán. Kifejtette, 2025 márciusáig bizonyos termelők kötelesek lesznek 450 lej/mWh áron eladni a villamos energiát azoknak a szolgáltatóknak, akik végső fogyasztóknak biztosítják az áramot.
A maguk részéről ezek a szolgáltatók a 27-es, illetve a 119-es kormányhatározatban megszabott kategóriákat és ársapkákat kell továbbra is alkalmazzák: akik 2021-ben átlag havi 100 kilowattóra alatt fogyasztottak 0,68 lejt fizetnek, akik 300 kilowattóra alatt az első 255 kilowattóráért 0,80 lejt, azon felül a különbözetet a piaci áron fizetik. Ezután derül ki, hogy a 119-es sürgősségi kormányrendelet parlamenti jóváhagyásával milyen módosítások lesznek, a politikai nyilatkozatokból az szűrhető le, hogy van egy szándék a koalícióban, hogy maradnak a kategóriák és a plafonok, viszont aki nem illeszkedik ebbe, a jelenlegi piaci ár helyett 1,3 lejért kapja majd a villamos energiát, mutatott rá az alelnök.
A pénteken elfogadott szabályozás a költségvetés szempontjából hoz változást, mert ez alapján bizonyos mennyiséget 450 lej/mWh áron vásárolnak meg a szolgáltatók, nem pedig piaci áron, és ezt nem kell az ársapka miatt kompenzálni az államkasszából. A beszerzés nem történik száz százalékban ezen az áron, hiszen jelenleg is vannak már 2023-ra kötött szerződések, ugyanakkor nem minden termelő köteles ezt az árat alkalmazni. Ez a mechanizmus viszont a végső fogyasztók többségét nem érinti, amíg érvényben van az ársapka, szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
Kérdésünkre elmondta, az ellenőrzések során azt tapasztalták, hogy az Electrica Furnizare szolgáltatónál azon ügyfelek esetében késtek a számlakiállítással, akiknek nem jár semmilyen árplafon. Ez esetben az a szabály, hogy az átlag beszerzési áron kell havonta számlázniuk, és valamiért ezt nem tudták időben alkalmazni, holott nem olyan bonyolult.
A többi szolgáltatónál a számlák kevesebb mint 2 százaléka érkezett késve. Ennek értelmében a legnagyobb bírságot, 120 ezer lejt, az Electrica Furnizare kapta.
A hatóság alelnöke a fogyasztók szempontjából pozitívumnak ítélte, hogy annak ellenére, hogy késett, a Hidroelectrica egyszerre csak egy számlát állít ki, tehát nem az történik, hogy egyszerre kiszámláz négy-öt hónapot. A megkésett számlákért lehet ugyan panaszt tenni a szolgáltatónál, erre a szabályozás értelmében 15 munkanapon belül kell válaszolniuk, ám a tapasztalat szerint gondjaik vannak a határidők betartásával.
Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy sokan fontolgatják ugyan a szolgáltatóváltást, ám nem mernek lépni, amíg nem kapják meg a megkésett számlákat, Nagy-Bege Zoltán kifejtette,
Ilyen esetben arra kell figyelni, hogy az átállás időpontjában, amit az új szolgáltató kiközöl, le kell olvasni az órát, sőt érdemes le is fényképezni, hogy maradjon nyoma az akkori óraállásnak, majd utólag elszámolják az addig nem számlázott mennyiséget.
Virgil Popescu energiaügyi miniszter szerda este kijelentette, hogy többet várna el az Országos Energiaár-szabályozó Hatóságtól (ANRE), de azt is hangsúlyozta, hogy az utóbbi időszakban sokat javult az intézmény működése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!