Fotó: Veres Nándor
Az országos lakásstratégia kapcsán ismét bebizonyosodott, hogy Bukarestből nem látják az országot – szögezte le a Krónika kérdésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette, egy hasonló stratégiára valóban szükség van, illetve tíz év után az Országos Lakásügynökség (ANL) szabályzatán is ideje változtatni, ám a tervezetet az ország egészére kellene kidolgozni.
2016. augusztus 04., 16:562016. augusztus 04., 16:56
2016. augusztus 04., 16:572016. augusztus 04., 16:57
A székelyföldi elöljáró úgy látja, hogy a stratégiába foglalt döntések egy része csak a nagyvárosokat érinti, ahol van mozgás az ingatlanpiacon, különben az ország nagy részében a piac stagnál. Mint mondja, hiába szögezik le, hogy a magán-ingatlanfejlesztők csak akkor kaphatnak építési engedélyt, ha a készülő lakások mintegy 20 százaléka 50 ezer eurónál olcsóbb lesz, ha az ország nagy részében egyáltalán nem épülnek lakások.
Antal szerint az ANL-rendszer működése most sincs rendben, de a tervezett módosítások csak felesleges központosítást jelentenek. Nehezményezi például, hogy elvennék az önkormányzatoktól az ANL-lakások bérleti díjának 80 százalékát. Mint magyarázta, jelenleg ez úgy működik, hogy a bérleti díj az önkormányzatoknál marad, az eladásból származó összeget utalják az államkasszába, hogy abból építsenek újabb lakásokat. Ha a tervek szerint nem adhatják el az ANL-s ingatlanokat, a bérleti díj 80 százaléka kerül a központi költségvetésbe, és 20 százalék marad helyben.
A polgármester emlékeztetett, hogy a jelenlegi szabályzat is csak papíron érvényes, a gyakorlatban alig tudtak eladni lakásokat. Sepsiszentgyörgyön pédául egyre sem került vevő, mert sokkal többet kértek érte a piaci árnál. Az albérlet 20 százalékából viszont a települések befektetésének csak a töredéke térülne meg, pedig a városok adják a területet, alakítják ki az infrastruktúrát. Antal elmondta, ő személyesen is több alkalommal átadta a fejlesztési minisztereknek a tervezetet az ANL-lakások kezeléséről. Szerinte az lenne a jó megoldás, ha átadnák az önkormányzatoknak, amelyek létrehoznának egy lakásépítési alapot, a lakbért és az esetleges eladásból származó összegeket pedig csak újabb ingatlanok építésére fordíthatnák. De azt is eldönthetnék, hogy piaci ár alatt adják el a lakásokat, vagy hogy mit építtetnek, tömbházat vagy éppen családi házat.
„Nincs rendben, hogy típustervek vannak, és Konstancán ugyanolyan tömbházak épülnek, mint Nagybányán” – szögezte le Antal Árpád, aki szerint ugyanakkor a lakosság csökkenő számához viszonyítva nem lenne szükség újabb lakások építésére, ám az egy főre számolt lakófelület alapján még építkezni kell. Továbbá – tette hozzá – minél több az új ingatlan, annál inkább csökkennek az árak.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a központi pénzintézet elnöke.
A vártnál kisebb az érdeklődés a magánszemélyek számára meghirdetett, környezetkímélő autók vásárlását támogató Roncsautó Plusz program iránt, így a fel nem használt összegeket a jogi személyeknek meghirdetett programhoz fogják átcsoportosítani.
Az idei év első három hónapjában meghirdetett több mint 110 000 állásból összesen 37 000 hirdetésben tüntették fel a várható fizetést is – derül ki az eJobs.ro munkaerő-toborzó platform szerdán közzétett elemzéséből.
Románia szarvasmarha-, sertés-, valamint juh- és kecskeállománya is csökkent 2023-ban az előző évhez képest, míg a baromfiállomány 0,7 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
A kolozsvári metróterv halmozta fel a legnagyobb késést az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) romániai projektjei közül – jelentette ki az európai beruházásokért felelős miniszter.
Márciusban februárhoz képest 309 lejjel (6,3 százalékkal) 5185 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet . A bruttó átlagbér 8502 lej volt, 512 lejjel (6,4 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Az állami költségvetés bevételeinek növelése érdekében elengedhetetlen az adóhatóság digitalizációja; az intézmény a mesterséges intelligenciát is használni fogja, mert „senki sem dolgozik már tollal” – nyilatkozta kedd este a miniszterelnök.
Az idei első három hónapban 0,5 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévhez képest, 2023 ugyanezen időszakához viszonyítva pedig 0,1 százalékos volt a bővülés – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Magyarország legkorszerűbb petrolkémiai gyárát avatták fel a Borsod megyei Tiszaújvárosban Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében. A Mol Poliol Komplexum avatóünnepségére számos kelet-európai országból érkeztek újságírók.
A kormány „eltökélt szándéka” 3700 lejre emelni a minimálbért – jelentette ki kedden Marcel Ciolacu miniszterelnök.
szóljon hozzá!