Fotó: Flickr.com/Cristian Bortes
Csak a rászorulók lehetnének a kedvezményes hitelfeltételeket nyújtó Első otthon program haszonélvezői, az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített lakásokat nem lehetne többé megvásárolni, az ingatlanfejlesztőknek pedig olcsó lakásokat is ki kellene alakítaniuk, míg az állam felvásárolná a lakatlan műemlék épületeket, amennyiben a közvitára bocsátott formában lépne hatályba a kormány lakásstratégiája.
2016. július 31., 19:112016. július 31., 19:11
2016. július 31., 22:552016. július 31., 22:55
Szigorú kikötések
A regionális fejlesztési és közigazgatási minisztérium honlapján megtekinthető, Országos lakásstratégia című dokumentum értelmében a kormány úgy képzelte el, hogy – az alacsonyabb jövedelműek megsegítése érdekében – a magán-ingatlanfejlesztők csak akkor kapnának építési engedélyt, ha garantálnák, hogy a készülő lakások mintegy 20 százaléka 50 ezer eurónál olcsóbb lesz.
A tervezet megállapítja ugyanakkor, hogy meg kell tartani az Első otthon programot, mivel az elmúlt években ez pörgette fel az ingatlanpiacot, azonban a feltételeken változtatnának, hogy csak azok lehessenek a haszonélvezői, akik másképp nem tudnának maguknak lakást vásárolni. A kormány szerint ugyanis nem elég szűrő, hogy az állam 60-70 ezer euró értékig vállal garanciát, szükség van arra is, hogy a család jövedelméhez kössék a kedvezmények biztosítását, a szerényebb bevételekkel rendelkezők pedig mindenképp csak kisebb lakásokat tudnának maguknak megengedni, „ami megszüntetné a piacot torzító hatásokat”.
Mint ismeretes, az Eső otthon program egyik legnagyobb előnye, hogy alig 5 százalékos önrészt kell felmutatni, és az állami garanciának köszönhetően a kamat is a piaci szint alatt marad. Eközben a bankok túlnyomó többsége az úgynevezett hitelcseretörvény miatt 30-35 százalékra emelte a saját portfoliójukban kínált jelzáloghitelek igényléséhez szükséges önerőt.
A háztartások jövedelméhez kötné ugyanakkor a kormány az áfakedvezményeket is. „Azok a személyek, akik egy bizonyos árintervallumban (86 ezer euró vagy 380 ezer lej alatt) vásárolnak lakást, 5 százalékos általános forgalmi adót (áfa/TVA) kell fizessenek a 20 százalék helyett. Ez a szubvenció jóval hatékonyabb lenne, ha a jövedelem függvényében biztosítanák, például azok részesülnének a kedvezményben, akik kevesebbet keresnek az országos átlagbérnél. Az így szerzett pluszbevételeket pedig az állami lakásépítésekre vagy az ingatlanok korszerűsítésére lehetne fordítani” – mutat rá a tervezet.
ANL-lakás csak bérbe
A dokumentum egyúttal az ANL-lakások szabályait is megváltoztatná: nem lehetne azokat többé megvásárolni, csak bérelni. „A fiataloknak kedvezményes albérletet biztosító lakások eladása nem ajánlott olyan körülmények között, hogy máris nagyon korlátozott mennyiségű lakás áll rendelkezésre. Így a szakértői kormány tervei szerint az ANL-lakások albérleti rendszerben maradnának, ugyanakkor 3-5 évre korlátoznák azt az időt, amíg a fiatalok kedvezményes körülmények között ott lakhatnának.
Támogatás albérletre
De a lakásstratégia egy újfajta albérlettámogatással is előrukkol. „Mivel nincsenek megfelelő állami ingatlanok, logisztikai és anyagi szempontból viszont nem kifizetődő ilyen lakásokat építeni, az önkormányzatok szubvenciókat/vouchereket adhatnának albérletben élőknek” – áll a dokumentumban, amely egyúttal azt is leszögezi, hogy a támogatás összegét a kormány biztosítaná. Az pedig, hogy az albérlet értékének hány százalékát állják, a háztartások bevételeitől függ, az igazán rászorulók a teljes összeget is megkaphatják.
Kevesebb lakás épül Romániában
A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 9,5 százalékkal kevesebb építési engedélyt, összesen 3723-at adtak ki júniusban lakóingatlanokra, de hathavi viszonyításban már 0,8 százalékos növekedésről beszélhetünk. Mint az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból kiderül, a kiadott építési engedélyek 63,8 százaléka városi környezetben történő építkezésekre szólt. Összességében véve, a január–június időszakban 18 477 építési engedélyt bocsátottak ki.
Stratégia a műemlék épületekre
A lakásstratégia a lakatlan műemlék épületekre is kitér, ezeket a kormány – élve elővásárlási jogával – megvenné, majd az állami költségvetésből felújítaná. Ha ez nem történne meg, akkor a helyi önkormányzatnak kellene megvennie a legtöbb esetben romos ingatlanokat, majd önerőből vagy állami támogatással újítaná fel ezeket.
Világbanki tanácsok
A regionális fejlesztési minisztérium tájékoztatása szerint az Országos lakásstratégia kidolgozásakor figyelembe vették a Világbank ajánlásait. A dokumentum fő célcsoportját az igazán rászorulók jelentik, így a szülők nélkül felnövő gyerekek/fiatalok, az egyedül élő idős emberek, a roma nemzetiségűek, a fogyatékkal élők, a kábítószer- vagy alkoholfüggők, a családon belüli erőszak áldozatai, a börtönökből kikerülők, a társadalom peremére került emberek lennének többek között a megváltozott szabályok haszonélvezői. A módosításokat egyébként a bejelentések értelmében 2020-ig ültetnék gyakorlatba.
Romániai céget vásárol fel Andrej Babis volt cseh miniszterelnök vállalata – írja az Economedia.ro.
Éves összevetésben 3,7 százalékkal csökkent a román export az első negyedévben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagy a kormány csütörtöki ülésén egy közel 100 millió eurós beruházást, amelynek keretében országszerte mintegy 1000 településen építenek ki nagysebességű internetkapcsolatot biztosító hálózatot.
Helyes volt a kormány energiaár-korlátozásra vonatkozó döntése, ezt bizonyítja, hogy áprilisban csökkent a gáz és az elektromos energia ára – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök a csütörtöki kormányülés elején.
Románia a 89. helyen áll a legvonzóbb munkavállalási célpontok között, ami előrelépés a 2020-as 92. helyhez mérten, ám elmarad a 2018-as 78. helyezéstől – derül ki egy felmérés eredményeiből.
Az év első három hónapjában 2,47 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 2,4 százalékkal többet a 2023 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Az első negyedévben, a nyers adatok alapján 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában éves összevetésben – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.
A Versenytanács jóváhagyta azt a tranzakciót, amelynek keretében az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja átveszi a First Bank Romániát – adta hírül kedden a Profit.ro gazdasági szakportál.
szóljon hozzá!