A Donald Trump importvámjai körüli történések mozgatják a világ tőzsdéit
Fotó: Pixabay
Bár kedden valamelyest magához tért, az elmúlt időszak történései – főként a Donald Trump által kivetett importvámok – megtépázták a Bukaresti Értéktőzsdét (BVB) is, amely negatív tartományba került. De hasonlóképpen megsínylették a bejelentést a világ más tőzsdéi is, és elemzők szerint az amerikai elnök vámjai nemcsak recesszióba, hanem akár válságba is taszíthatják a világgazdaságot. Romániában pedig a belpolitikai bizonytalanság tovább ront a helyzeten, így fokozott a recesszió veszélye.
2025. április 08., 19:242025. április 08., 19:24
A Bukaresti Értéktőzsde (BVB) indexei a hét első kereskedési napján még folytatták a múlt hét második felében megkezdett csökkenésüket, összhangban az európai és az amerikai piacok dinamikájával, mivel Donald Trump amerikai elnök nem mutatta jelét annak, hogy feladná a világ szinte minden országára vonatkozó vámok kivetésére vonatkozó kiterjedt terveit.
(Érdekes közben, hogy a tranzakciók értéke 177 millió lej volt, ami meghaladja a 166 millió lejes napi átlagot, ám – ahogy a Bursa.ro szakportál is aláhúzza – az összeg tartalmazza a Fidelis állampapírokat is, amelyek masszívan felfelé húzzák az összeget.)
Keddre viszont már „megrázták magukat”, és valamelyest magukhoz tértek a piacok, és a bukaresti tőzsde például pozitívan 9,83 millió lejes (1,97 millió eurós) forgalommal nyitott 30 percnyi kereskedés után.
A fő BET index 1,99 százalékkal, míg a BET-Plus index, amely a BVB 43 leglikvidebb részvényének alakulását mutatja, 1,91 százalékkal emelkedett, 14 óra után pedig előbbi már 2,77 százalékon, utóbbi pedig 2,73 százalékon állt, viszont 15 órára valamelyest visszaesett 2,72, illetve 2,66 százalékra.
Erőteljes mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék hétfőn – vont mérleget az MTI. A londoni FTSE-100 mutató 4,38 százalék, a frankfurti DAX-index 4,26 százalék mínusszal zárt, a párizsi CAC-40 index 4,78 százalékkal gyengült. Az euróövezeti EuroStoxx50 index 4,41 százalékkal csökkent. Milánóban 5,18 százalékos, Madridban 5,11 százalékos indexcsökkenéssel zárult a kereskedés. Az európai tőzsdezárás után (17.45 körül) New Yorkban a Dow Jones ipari átlag 1,76 százalékos, az S&P 500-as index 1,03 százalékos mínuszban, a Nasdaq-piac összetett mutatója pedig 0,86 százalékos veszteséggel állt.
Az elmúlt napok szakadása után – ahogy a Világgazdaság frappánsan fogalmaz – brutális ralival kezdték a keddi kereskedést az ázsiai piacok, a japán Nikkei 6 százalékot futott arra a hírre, hogy Trump csapata nyitottságot mutat a tárgyalásokra, és ezt az optimizmust a térség többi piacán is átvették, az ausztrál piac 2,3, az indiai Nifty 50 1,7, az FTSE kínai indexe pedig 1 százalékot emelkedett a térség tőzsdei történetének egyik legrosszabb napja után elért mélypontjairól. A keddi befektetői hangulat így globálisan egyértelműen jobb, mint volt az elmúlt napokban, ezt támasztja alá az is, hogy az amerikai határidős indexek 1,3–1,8 százalék közti nyitást valószínűsítenek a tengerentúlon a délutánra – írja a Vg.hu.
Elégtelennek nevezte Donald Trump az Európai Unió által ajánlott, gépjárművekre vonatkozó vámmentességi ajánlatot, és megismételte kifogását az Európai Unió által alkalmazott nem-vámjellegű kereskedelmi akadályok miatt.
Mint ismeretes, Donald Trump amerikai elnök a múlt héten új „viszonossági importvámokról” szóló rendeletet írt alá, amelynek alapján az Egyesült Államok differenciált vámrendszert vezet be. A teljes importra vonatkozó 10 százalékos alapráta mellett az Európai Unióból érkező behozatalt például 20 százalékos, a kínai importot 34 százalékos – a korábban érvényesített vámokkal együtt 54 százalékos –, a Nagy-Britanniából vásárolt termékeket 10 százalékos amerikai vám terheli. Az importált járművek külön kezelt egységes vámtarifája 25 százalék.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn bejelentette, hogy az EU kétoldalú vámmentességet ajánlott fel az Egyesült Államoknak az autókra és más ipari termékekre, annak érdekében, hogy elkerüljék a kereskedelmi háborút.
Donald Trump viszont elégtelennek nevezte az Európai Unió által ajánlott, gépjárművekre vonatkozó vámmentességi ajánlatot, és megismételte kifogását az Európai Unió által alkalmazott nem-vámjellegű kereskedelmi akadályok miatt. Az elnök hozzátette ugyanakkor, hogy az Európai Unióval szemben fennálló amerikai kereskedelmi hiány gyorsan megszüntethető lenne az amerikai energiahordozók európai importja által. „Kötelezettséget kell vállalniuk, hogy az Egyesült Államoktól vásárolnak energiát” – húzta alá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn bejelentette, hogy az EU kétoldalú vámmentességet ajánlott fel az Egyesült Államoknak az autókra és más ipari termékekre, annak érdekében, hogy elkerüljék a kereskedelmi háborút.
A jelenlegi bizonytalan helyzetben ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy mit hoz a holnap a világgazdaságban. Adrian Codirlașu elemző, a CFA Románia elnöke mindenesetre borúlátóan nyilatkozott, véleménye szerint Donald Trump vámjai rendkívül magasak, és nem csak recesszióba, hanem akár válságba is taszíthatják a világgazdaságot.
– jelentette ki Codirlașu az Euronews Romániának. „A hatás munkahelyek megszűnését, a vállalkozások aktivitásának visszaesését jelentheti, így részvényeik kevesebbet fognak érni. A másik következmény az lenne, hogy a vámot ráterhelik a fogyasztókra, ami alapvetően a legrosszabb kombináció – gazdasági visszaesés és infláció” – idézte az elemző szavait a Bursa.ro.
Ami Romániát illeti, Adrian Codirlașu majdnem biztos abban, hogy elkerülhetetlen a recesszió. Hiszen a külső tényezőket nézve az ország nehéz helyzetben van a határ túloldalán dúló háború, illetve a kereskedelmi háború miatt. Belföldi viszonylatban pedig tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy Romániának magas költségvetési hiánnyal kell szembenéznie, emellett jelentős a folyó fizetési mérleg hiánya is.
A Donald Trump-hatást a Bukaresti Tőzsde is megérezte, elemzők szerint recesszió is lehet idén
Fotó: Bukaresti Értéktőzsde
A Capital.ro portál által idézett elemző szerint ugyanakkor, ha Romániát visszaminősítik a befektetésre nem ajánlott kategóriába, akkor az még súlyosabb recesszióhoz vezethet, magasabb kamatlábakkal és a lej leértékelődésével.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt mondta, hogy a külföldi kormányoknak „sok pénzt” kellene fizetniük az általa „gyógyszerként” jellemzett átfogó vámok feloldásáért, ami további esést váltott ki a globális pénzügyi piacokon.
Arra a kérdésre, hogy mikor derülhet ki egyértelműbben, hogy Románia idén recesszióba kerül-e, azt válaszolta, hogy erre már az év első felében fény derülhet.
Adrian Codirlașu szerint az első negyedévre vonatkozó első GDP-becslés enyhén negatív lehet, amit azzal magyarázott, hogy a befektetők a választások előtt nem fognak nagy beruházásokat eszközölni Romániában. Úgy vélekedett, hogy az első félévben negatívan alakulhat a román gazdaság, a választások után pedig a minősítés jövője a kormány költségvetési politikájának hitelességén múlik, akár marad a jelenlegi kormány, akár új kabinet alakul.
Az elemző úgy látja, hogy „a befektetésre ajánló besorolás attól függ, hogy Románia az Európai Unió tagja-e és részesül-e uniós forrásokból, és az euroszkepticizmus irányába történő elmozdulás leminősítést eredményezhet”.
Tehát alapvető fontosságú, hogy európai pénzt kapjunk, és ragaszkodjunk az Európa-párti politikákhoz. Úgy értem, az euroszkepticizmus felé való fordulás szerintem minden bizonnyal a befektetésre nem ajánlott kategóriába fog bennünket taszítani” – szögezte le Adrian Codirlașu, utalva a májusi államfőválasztás lehetséges eredményeire.
Téves az a következtetés, hogy az Egyesült Államok által kivetett importvámoknak elhanyagolható hatása lesz Románia gazdaságára – szögezi le a Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoport friss elemzése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Továbbra is a használt autók a kelendőbbek a romániai lakosság körében, változatlanul a BMW a legnépszerűbb, de a dízelek egyre jobban visszaszorulnak – derül ki az ország legnagyobb autóértékesítő platformjának számító Autovit.ro friss elemzéséből.
Az év első öt hónapjában 3,151 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (54 500 toe) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
A pénzügyminisztérium szombaton közzétett adatai szerint márciusban az előző havi 990,84 milliárd lejről 998,617 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Részben újraindította a termelést a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzem: beindította az egyik ammóniaüzemét, amely egy köztes nyersanyag, amely lehetővé teszi az NPK műtrágyák, az ammónium-nitrát és a nitrokalcium előállítását.
Továbbra is a főváros és a nyugati megyék uralják a rangsort a fizetések földrajzi összevetésében egy állásközvetítő platform adatai szerint.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!