Munkanélküliség-import. Nagyjából félmillióval gyarapítják az állástalanok körét a hazaérkezettek
Fotó: Beliczay László
A gazdaság számos ágazatában vállalkozók és dolgozók sínylették meg máris a koronavírus-járvánnyal karöltve érkező gazdasági válságot, aminek ugyanakkor koránt sincs vége.
2020. június 30., 10:192020. június 30., 10:19
2020. június 30., 10:262020. június 30., 10:26
Csaknem félmillió munkahely tűnt el a román gazdaságból a koronavírus-járvány begyűrűzése óta. A munkaügyi felügyelőség által a Zf.ro gazdasági portálnak kiadott adatsorok szerint a pandémia miatt kihirdetett szükségállapot kezdete, vagyis március 16-a és június elseje között 467 453 személyt bocsátott el munkáltatója, vagy nem hosszabbított szerződést vele. Ez az jelenti, hogy
Ugyanakkor a bukaresti hatóságok által közzétett adatok azt illusztrálják, hogy az elbocsátási hullám nemigen lassult a szükségállapotot váltó veszélyhelyzetben. Az elmúlt egy hónapról ugyan nincsenek információink, mert a munkaügyi minisztérium azóta csak a felfüggesztett munkaszerződések számát hozza nyilvánosságra, a végleg lezártakét nem, de a május 28-ai közlés azt mutatta, hogy a járvány kezdete óta 429 585 munkahellyel lett kevesebb. Vagyis csak a május 28. és június 1. közötti időszakban mintegy 38 ezer alkalmazott munkaviszonya szűnt meg. Fontos itt megjegyezni, hogy május 28-a csütörtökre esett, június elseje pedig hétfőre, tehát három munkanap alatt bontottak fel ekkora mennyiségű munkaszerződést.
– ennyire tehető ugyanis azoknak a román állampolgároknak a száma, akik a világjárvány előtt külföldön dolgoztak, de megszűnt a munkahelyük, és kénytelenek voltak hazatérni.
Nemcsak az elbocsátottakat viseli meg a kialakult válság, a munkaügyi tárca által közölt legfrissebb információk szerint június 26-án még 141 664-en voltak kényszerszabadságon, tehát korábbi fizetésük 75 százalékában részesültek, ha pedig korábban jól kerestek, akkor még ennyiben sem, hiszen a kormány az országos átlagbér háromnegyedénél többel nem finanszírozza a fizetéseket, és nem minden munkáltató tudja az állami juttatást felpótolni. Ugyanakkor számos olyan gazdasági ágazat van, amelynek nem kellett kényszerszünetet tartania a járvány miatt, azonban akkora bevételkiesést regisztrált, hogy az esetleges leépítések mellett a meglévő alkalmazottak fizetését is kénytelen volt csökkenteni.
Egy, a Raiffeisen Bank által megrendelt, június 15–19. készített felmérés eredményei szerint
A válaszadók 76 százaléka mondta amúgy azt, hogy március közepe óta változtatott költekezési szokásain, és jobban odafigyel a havi kiadásokra, és alig egynegyedük gondolja úgy, hogy nem kell letennie terveiről.
A közvélemény-kutatás eredményei szerint a romániai lakosság a szükségállapot idején meghúzta a nadrágszíjat, 72 százalékuk nem költött szórakozásra, 62 százalék nem vásárolt ruházati cikket, 50 százalék pedig nem fektetett be elektronikai cikkekbe. A megkérdezettek egynegyedének így egyenesen sikerült pénzt megtakarítania az elmúlt időszakban. A többség – 42 százalék – viszont egyetlen lejt sem tudott félretenni március közepe óta.
Fotó: Barabás Ákos
Ami a járvány miatt bevezetett korlátozások fokozatos lazítását hozó időszakot illeti,
Nyolcvan százalék eközben azt mondja, hogy a megváltozott körülmények között lemond egyes kiadásokról: 49 százalék nem megy nyaralni, 39 százalék nem veszi igénybe a bérfuvarozói szolgáltatásokat, 36 százalék kihagyja a látogatást a szépségszalonban, és szintén 36 százalékra rúg azoknak az aránya, akik nem veszik meg a tervezett IT-eszközt vagy kütyüt.
A BestJobs.ro állásközvetítő portál által készített felmérés is azt támasztja alá, hogy a romániai cégeket is alaposan megviselte a válság, de vannak ugyanakkor üde kivételek is, akik alkalmaztak a járvány begyűrűzése óta, és olyanok is akadnak, akik a második fél évben tervezik bővíteni munkatársaik körét. A június 1–15. között vállalkozók körében készített közvélemény-kutatás eredményei szerint a cégek 27 százalékának 25 százalékig terjedő mértékben csökkent a forgalma, 20 százaléknak pedig gyakorlatilag megfeleződtek a bevételei. 23,3 százalék mondta eközben azt, hogy tevékenysége a normális kerékvágásban maradt.
Miután lejárt az egészségügyi válságra való gyorsreakció időszaka, amikor a prioritást a munkavállalók biztonsága és az üzlet fenntartása jelentette, a vállalkozók csaknem fele – 47 százalék – már készített is egy tervet a tevékenység folytatására. Közben 30 százalék nem gondolt arra, hogy módosítson a működésén a megváltozott körülmények miatt.
Fotó: 123RF
Ami a tervezett újításokat illeti, a cégek 40 százaléka tervezi azt az elkövetkező egy évben, hogy a tevékenysége nagyobb részét teszi át az online térbe, 13,3 százalék más tevékenységi körben is kipróbálná magát, 10 százalék csökkenteni készül az irodái felületét, 3,3 százalék pedig más tevékenységbe szeretne kezdeni.
A járványügyi korlátozások lazítását követően a felmérésben megkérdezett vállalkozók 36,7 százaléka mondta azt, hogy rögtön visszahívta kényszerszabadságra küldött alkalmazottait. A cégek 23,3 százalékánál eközben fokozatosan indul újra a tevékenység, 20 százalékuknál pedig még egyelőre maradt a home office üzemmód.
Szerdán ismerteti gazdaságélénkítő programját a kormány – jelentette be hétfőn Ludovic Orban.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
1 hozzászólás