Aggályok. Az Európai Bizottságnak nem tetszik a terv, amely összekötné Közép-Európa és a kaukázusi térség energetikai rendszerét
Fotó: Illusztráció
Az Európai Bizottság arról tájékoztatta hivatalosan Romániát és Magyarországot, hogy „kétségei vannak” a Fekete-tengeri tenger alatti villamosenergia-átviteli kábel építéséről szóló, 2022 decemberében kötött Románia-Magyarország-Azerbajdzsán-Georgia megállapodás uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően.
2024. augusztus 09., 19:292024. augusztus 09., 19:29
2024. augusztus 09., 19:382024. augusztus 09., 19:38
Ezt a Profit.ro gazdasági portál közölte egy, a birtokába került kormányzati dokumentumra hivatkozva. A projekt keretében
amelynek célja, hogy összekapcsolja a Dél-Kaukázus térségének energiahálózatait a kontinentális Európa hálózataival, és az Azerbajdzsán és Georgia (Grúzia) által termelt megújuló energiát eljuttassa az EU-ba, illetve a Balkánra és Moldovába is. A projekt más EU-tagállamokat is érdekel: Bulgária nemrégiben bejelentette, hogy csatlakozni kíván a tenger alatti kábelprojekthez.
„A Bizottságnak kétségei vannak a megállapodás uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően, mivel az nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy az uniós jog, valamint Magyarország és Románia európai uniós tagságából eredő kötelezettségei elsőbbséget élveznek a megállapodásban foglalt kötelezettségekkel szemben” – olvasható a dokumentumban.
Ezért
A román kormány az Európai Bizottság kérésének megfelelően a szöveg módosítását kívánja javasolni a megállapodásban részt vevő országok 8. miniszteri találkozóján, amelyet Bukarestben rendeznek meg a közeljövőben, mivel a változtatáshoz az összes aláíró fél írásos beleegyezésére van szükség. Addig is előkészítik a tenger alatti kábelprojektet menedzselő közös cég létrehozását, amelyet a román, az azerbajdzsáni, a georgiai és a magyar villamosenergia-rendszer üzemeltetői hoznak létre.
A Transelectrica részvételéhez a létrehozandó vegyesvállalatban a román állam által a kormányfőtitkárságon keresztül ellenőrzött üzemeltető részvényeseinek jóváhagyása szükséges. Az erre vonatkozó javaslat szerepel a Transelectrica jövő heti rendkívüli közgyűlésének napirendjén. A közös cég székhelye Bukarestben, és korlátolt felelősségű társaságként (Kft.) működik majd.
A Transelectrica által a témában összeállított dokumentum szerint
„Ami a más államok által kijelölt más érintett szervezetek társulásának lehetőségét illeti, amennyiben az alapítók egyhangúlag megállapodnak az őket kijelölő kormányok megállapodása alapján, új részvényesek is betársulhatnak a közös vállalkozásba, feltéve, hogy tiszteletben tartják a partnerek egyenlő hozzájárulását az alaptőkéhez és minden egyes partner azon jogát, hogy egy-egy igazgatót javasoljon” – áll a dokumentumban.
„Az Azerbajdzsán-Georgia-Románia-Románia-Magyarország útvonal egyenáramú kábele elérte a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének szakaszát. A következő lépések a projektcég működésének elkezdése, illetve sz európai finanszírozáshoz való hozzáférés és a műszaki dokumentáció elkészülte után a beruházásról szóló végső döntés.
közép- és hosszú távon pedig környezetbarátabb energiát alacsonyabb áron minden román állampolgár számára” – mondta tavasszal Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter.
A georgiai energiaátviteli és rendszerüzemeltető cég korábbi előzetes becslése szerint
Klaus Iohannis román államfő egy 2022-es georgiai látogatás során arról beszélt: Rmánia számára prioritást jelent a föld alatti összekapcsolt villamosenergia-átviteli vezeték kiépítése Azerbajdzsán–Georgia–Románia-útvonalon, amely összekötné a Kaszpi-tenger régióját a Fekete-tenger régiójával és az Európai Unióval. Ezzel párhuzamosan Románia és Georgia között kiépülne a tenger alatt húzódó optikai gerinchálózat az Európai Unió, Georgia és Közép-Ázsia közötti digitális összeköttetés fejlesztésére.
Klaus Iohannis államfő kedden kijelentette, hogy Románia Georgiával és több más partnerországgal együtt nagy horderejű stratégiai projektek megvalósításán dolgozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás