Aggályok. Az Európai Bizottságnak nem tetszik a terv, amely összekötné Közép-Európa és a kaukázusi térség energetikai rendszerét
Fotó: Illusztráció
Az Európai Bizottság arról tájékoztatta hivatalosan Romániát és Magyarországot, hogy „kétségei vannak” a Fekete-tengeri tenger alatti villamosenergia-átviteli kábel építéséről szóló, 2022 decemberében kötött Románia-Magyarország-Azerbajdzsán-Georgia megállapodás uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően.
2024. augusztus 09., 19:292024. augusztus 09., 19:29
2024. augusztus 09., 19:382024. augusztus 09., 19:38
Ezt a Profit.ro gazdasági portál közölte egy, a birtokába került kormányzati dokumentumra hivatkozva. A projekt keretében
amelynek célja, hogy összekapcsolja a Dél-Kaukázus térségének energiahálózatait a kontinentális Európa hálózataival, és az Azerbajdzsán és Georgia (Grúzia) által termelt megújuló energiát eljuttassa az EU-ba, illetve a Balkánra és Moldovába is. A projekt más EU-tagállamokat is érdekel: Bulgária nemrégiben bejelentette, hogy csatlakozni kíván a tenger alatti kábelprojekthez.
„A Bizottságnak kétségei vannak a megállapodás uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően, mivel az nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy az uniós jog, valamint Magyarország és Románia európai uniós tagságából eredő kötelezettségei elsőbbséget élveznek a megállapodásban foglalt kötelezettségekkel szemben” – olvasható a dokumentumban.
Ezért
A román kormány az Európai Bizottság kérésének megfelelően a szöveg módosítását kívánja javasolni a megállapodásban részt vevő országok 8. miniszteri találkozóján, amelyet Bukarestben rendeznek meg a közeljövőben, mivel a változtatáshoz az összes aláíró fél írásos beleegyezésére van szükség. Addig is előkészítik a tenger alatti kábelprojektet menedzselő közös cég létrehozását, amelyet a román, az azerbajdzsáni, a georgiai és a magyar villamosenergia-rendszer üzemeltetői hoznak létre.
A Transelectrica részvételéhez a létrehozandó vegyesvállalatban a román állam által a kormányfőtitkárságon keresztül ellenőrzött üzemeltető részvényeseinek jóváhagyása szükséges. Az erre vonatkozó javaslat szerepel a Transelectrica jövő heti rendkívüli közgyűlésének napirendjén. A közös cég székhelye Bukarestben, és korlátolt felelősségű társaságként (Kft.) működik majd.
A Transelectrica által a témában összeállított dokumentum szerint
„Ami a más államok által kijelölt más érintett szervezetek társulásának lehetőségét illeti, amennyiben az alapítók egyhangúlag megállapodnak az őket kijelölő kormányok megállapodása alapján, új részvényesek is betársulhatnak a közös vállalkozásba, feltéve, hogy tiszteletben tartják a partnerek egyenlő hozzájárulását az alaptőkéhez és minden egyes partner azon jogát, hogy egy-egy igazgatót javasoljon” – áll a dokumentumban.
„Az Azerbajdzsán-Georgia-Románia-Románia-Magyarország útvonal egyenáramú kábele elérte a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének szakaszát. A következő lépések a projektcég működésének elkezdése, illetve sz európai finanszírozáshoz való hozzáférés és a műszaki dokumentáció elkészülte után a beruházásról szóló végső döntés.
közép- és hosszú távon pedig környezetbarátabb energiát alacsonyabb áron minden román állampolgár számára” – mondta tavasszal Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter.
A georgiai energiaátviteli és rendszerüzemeltető cég korábbi előzetes becslése szerint
Klaus Iohannis román államfő egy 2022-es georgiai látogatás során arról beszélt: Rmánia számára prioritást jelent a föld alatti összekapcsolt villamosenergia-átviteli vezeték kiépítése Azerbajdzsán–Georgia–Románia-útvonalon, amely összekötné a Kaszpi-tenger régióját a Fekete-tenger régiójával és az Európai Unióval. Ezzel párhuzamosan Románia és Georgia között kiépülne a tenger alatt húzódó optikai gerinchálózat az Európai Unió, Georgia és Közép-Ázsia közötti digitális összeköttetés fejlesztésére.
Klaus Iohannis államfő kedden kijelentette, hogy Románia Georgiával és több más partnerországgal együtt nagy horderejű stratégiai projektek megvalósításán dolgozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás