Már közel van az a pont az azerbajdzsáni és georgiai zöld villamosenergia jövőbeli magyarországi és romániai importját lehetővé tévő projektben, ahonnan már nem lehet visszafordulni – közölte Szijjártó Péter kedden Bukarestben.
Az Európai Bizottság arról tájékoztatta hivatalosan Romániát és Magyarországot, hogy „kétségei vannak” a Fekete-tengeri tenger alatti villamosenergia-átviteli kábel építéséről szóló megállapodás kapcsán.
Közelebb került a megvalósításhoz az egyik legnagyobb, magyar–román közös érdekeltségű energetikai beruházás, a zöldenergia-folyosó létrehozása, amely a világ leghosszabb víz alatti áramvezetékének megépítését feltételezi a Fekete-tengerben.
Ilham Aliyev azeri elnök felvonta az azerbajdzsáni lobogót Khankendiben (Sztyepanakert), Hegyi-Karabah központjában, ahol beszédet is mondott – jelentette vasárnap az Azertac azeri hírügynökség.
Hegyi-Karabah Köztársaság 2024. január 1-től Azerbajdzsán része lesz. A térségből a teljes örmény lakosság Örményországba menekül. Az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnökével, Puskás Attila katolikus teológussal vettük számba a fejleményeket.
Azerbajdzsán megerősítette, hogy őrizetbe vette az önhatalmúlag kikiáltott szakadár Hegyi-Karabah Köztársaság volt elnökét.
Hegyi-Karabah „fővárosa”, Sztyepanakert gyakorlatilag szellemvárossá vált, az egész városban csak pár száz ember maradt, köztük betegek, idősek és mozgáskorlátozottak – tudatta kedden a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC).
Az önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-karabahi Köztársaság elnöke, Szamvel Sahramanján aláírta azt a rendeletet, amely szerint 2024. január 1-jétől a köztársaságban minden állami intézmény feloszlik – közölték csütörtökön a helyi örmény hatóságok.
Hétfő délig már 4850-en hagyták el az Azerbajdzsán területén található örmény többségű beékelődést, a szakadár Hegyi-Karabahot, amely a múlt héten kapitulált az azeri hadsereg villámoffenzívája után – közölte az örmény kormány sajtószolgálata.
A Hegyi-Karabahban élő örmények elköltöznek Örményországba, mert nem akarnak azeri fennhatóság alatt élni, és félnek a velük szembeni esetleges etnikai tisztogatástól.
Azerbajdzsán visszaszerezte az ellenőrzést a szakadár hegyi-karabahi régió felett egy kétnapos katonai akció során, és megkezdte a tárgyalásokat az ott élő örmény lakosság képviselőivel a terület Azerbajdzsánba történő reintegrációjáról.
Tárgyalások kezdődtek csütörtökön Azerbajdzsán és a hegyi-karabahi örmény szakadárok között az azerbajdzsáni Yevlax városban – jelentette az Azertag azeri állami hírügynökség.
A szakadár Hegyi-Karabahban élő örmények szerdán elfogadtak egy orosz tűzszüneti javaslatot, 24 órával azután, hogy Azerbajdzsán offenzívát indított az enklávé feletti ellenőrzés megszerzésére, amely több tucat halottat és több száz sebesültet követelt.
Legkevesebb hét civil életét vesztette, és további 35-en megsebesültek a hegyi-karabahi harcok következtében – közölte az Armenpress örmény hírügynökség szerdán a szakadár terület ombudsmanjának, Gegam Sztepanjánnak a közlésére hivatkozva.
Azerbajdzsán addig folytatja a „terrorellenes intézkedéseket” Hegyi-Karabahban, amíg az ottani örmény katonai egységek nem adják meg magukat, és nem adják át a fegyvereiket – közölte kedden az azerbajdzsáni elnöki hivatal.
Azerbajdzsán, Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovákia egyetértési megállapodást kötött az azeri földgáz Közép-Európába szállításáról az úgynevezett Szolidaritási Gyűrűn keresztül, a régió energetikai infrastruktúrájának fejlesztése révén.
Románia jelenleg Európa egyik fontos szénhidrogén-kitermelő országa, és ezt a szerepet a Fekete-tengerben felfedezett gázkészletekkel tovább kívánja erősíteni – jelentette ki Klaus Iohannis pénteken Bakuban.
Klaus Iohannis államelnök csütörtöki bejelentése szerint megállapodott azeri hivatali kollégájával, Ilham Aliyevvel a kétoldalú együttműködés fejlesztéséről az energia, a kereskedelem, a közlekedés, a beruházások, a digitalizáció, a mezőgazdaság, .
Látogatottsági adatok