Fotó: Pro Infrastructura egyesulet
Tavaly egyetlen kilométer autópályát sem adtak át a forgalomnak Romániában, idén viszont kilencven kilométer autópálya átadását tűzte ki célul Sorin Grindeanu miniszterelnök. A kormány különben bekeményít, és szerződésbontással fenyegeti azokat a cégeket, amelyek nem tartják be a megállapodásban vállalt határidőket. Azt pedig, hogy hogyan állnak hozzá a munkához, drónok által készített felvételeken követnék.
Tavaly egyetlen kilométer autópályát sem adtak át a forgalomnak, miközben Románia 86 080 kilométernyi közúthálózatának több mint 36 százaléka (31 084 kilométer) kavicsos vagy földút – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. A közlemény szerint összesen 747 kilométernyi sztráda szelte át az országot, ami megegyezik az egy évvel korábban regisztrált adattal. Ez különben a teljes közúthálózat mindössze 4,2 százalékát jelenti.
Grindeanu optimista
Behozná a lemaradást viszont Sorin Grindeanu. A miniszterelnök hétfő este az Antena 3 hírcsatorna meghívottjaként arról beszélt, hogy az idei év folyamán kilencven kilométer autópálya átadása a cél. „Ahhoz, hogy ezen a területen elérjünk valamit, elszántságra és határozottságra van szükség, diktálni kell a tempót, és nem szabad ennek a hihetetlen rendszernek a rabjává válni, tudni kell, hogy mit akarunk elérni, és húznunk kell magunk után a rendszert is” – válaszolta Grindeanu a sztrádaépítést firtató kérdésre.
Kitért ugyanakkor a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR) által elindított projektekre is. „A szakhatóságnál közbeszerzési eljárás alatt állnak a gyalui csomópontnál esedékes munkálatok és a 2B–3A1-szakasz összekötése, a Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad-autópálya esetében az ajánlatok átvizsgálásánál tartunk” – mondta el a kormányfő.
A miniszterelnök ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, azt javasolta a közlekedési miniszternek, hogy költöztesse terepre a munkát, hiszen „az irodákban ülve nem épülnek sem körgyűrűk, sem autópályák, sem modern vasúti pályák”.
Drónokkal követnék a munkálatokat
Răzvan Cuc közlekedési miniszter azonban mégiscsak inkább az irodából követné a munkálatok állását, közölte ugyanis, hogy a szaktárca drónokat vagy videokamerákat vásárolhat, hogy megfigyelhessék az építkezési folyamatokat. Ahol rendellenességeket találnak, felbontják a kivitelezőkkel kötött szerződéseket. „Valós időben szeretnénk látni a munkálatokat, hogy tájékoztatni tudjuk a lakosságot, és mindenki tudja, hogy mire számíthatunk. Mi mindent megteszünk, hogy ne álljanak a munkálatok. Ha a vállalkozók lassan mozognak, és nem veszik figyelembe a kivitelező által előírt munkafolyamatokat, akkor gondolkodás nélkül felbontjuk a szerződéseket, úgy ahogyan Bákóban is tettük” – mutatott rá Cuc.
Felemás állapotokat tapasztalt terepen a miniszter
A közlekedésügyi miniszter a Szászsebes és Torda között épülő sztráda hétfői vizitjén beszélt a drónok szükségességéről, és megállapította, hogy nehézkesen halad a dél-erdélyi és az észak-erdélyi autópályát összekapcsoló szakasz építése is. A Mediafax hírügynökség beszámolója szerint a tárcavezető személyesen ellenőrizte a munkálatokat az összesen négy részre osztott autópálya első három szakaszán. A Szászsebestől a Fehér megyei Joruárkáig tartó 17 kilométeres szakaszon Răzvan Cuc szerint csupán egy százalékot haladtak előre a munkálatok.
„Összehasonlítottam a korábbi közlekedési miniszterek látogatásaikor készült feljegyzésekkel, amit láttam, és azt tapasztaltam, hogy csupán egy százalékkal haladtak előre a munkálatok a legutóbbi miniszteri látogatás óta. Ez nagyon kevés, miközben a kivitelező mindenféle kifogást talál, hogy ilyen meg olyan engedélyeket kell előbb beszerezniük, ezeknek ugyanis már a munkálatok megkezdésekor a birtokukban kéne lenniük” – adott hangot elégedetlenségének a tárcavezető.
Hozzáfűzte: a kivitelező 2018 első fél évére ígérte a beruházás átadását, a miniszter szerint azonban a jelenlegi hozzáállás mellett nem fognak vele elkészülni. „Nem tűröm az ilyen magatartást!” – fakadt ki az elöljáró.
Cuc ugyanakkor a Joruárka–Nagyenyed és a Nagyenyed–Marosdécse közötti sztrádaszakaszon látottakkal már elégedett volt a munkálatok jelenlegi állásával, míg a Marosdécse és Torda közötti, 16,3 kilométeres szakaszt még nem ellenőrizte, de úgy tudja: annak 65 százaléka már elkészült.
Mint ismeretes, a Szászsebes és Torda közötti autópálya tervezett teljes hossza 70 kilométer, a beruházás több mint kétmilliárd euróba kerül, amelynek 85 százalékát az Európai Unió kohéziós alapjaiból finanszírozzák, az ország központi költségvetése pedig a költségek fennmaradt 15 százalékával járul hozzá az autópálya-építéshez.
A bürokrácia útvesztőiben
Különben a tapasztalatok azt mutatják, hogy számos bürokratikus akadály is nehezíti Romániában a sztrádaépítést. Bár a Kolozsvár-közeli Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakaszon kiválasztották a kivitelezőket, a környezetvédelmi jóváhagyás érvényességének lejárta miatt többnyire áll a munka, a dokumentum hiányában ugyanis nem állítható ki építkezési engedély.
Másutt a vadállatok akadályozzák az infrastruktúra-fejlesztést. A IV. páneurópai folyosó részének számító, a nagylaki határátkelőt Konstancával összekötő dél-erdélyi sztráda Déva és Lugos közötti, 28 kilométeres szakasza várhatóan csak 2020-ra készül el – az eredeti tervben szereplő 2015 helyett –, mivel egy tíz kilométeres nyomvonalat újra kell tervezni, és el kell látni a vadállatoknak szánt átkelőhidakkal. Bár a kialakult helyzet miatt nemrég Sorin Grindeanu miniszterelnök is elégedetlenségének adott hangot, mondván, az érintett Temes megyei régióban nem élnek medvék, zöldszervezetek fellebbezése nyomán több völgyhidat is be kell iktatni a tervbe. Mindez 180 millió euróra srófolja fel a tíz kilométeres szakasz kivitelezési költségét, ami így drágább lesz, mint a Déva–Lugos közötti sztrádaszakasz.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.