2010. július 07., 10:212010. július 07., 10:21
A lap értesülése szerint az IMF azt is meg akarja vizsgálni, hogy a tervezet nem tartalmaz-e protekcionista elemeket, a Magyarországon működő bankok részéről ugyanis egyre hangosabban hallani olyan hangokat, hogy az OTP-t a külföldi bankoknál kedvezőbben érintené a különadó. Az úgynevezett Bécsi Kezdeményezésre hivatkozva érveltek a bankok az IMF-nél. A kezdeményezés keretében a bankok azt vállalták, hogy a válság előtti szinten tartják jelenlétüket az IMF-hitelt igénybe vevő országokban. „De hogyan tartsuk jelenlétünket a válság előtti szinten, ha most nagy terhek hárulnak ránk?” – idézte a lap egy osztrák nagybank meg nem nevezett szóvivőjét.
Az IMF-nek valóban kulcsszerep jut, Orbán Viktor ugyanis nagy dilemmával szembesül – írta a Der Standard. A választási kampányban adócsökkentést ígért, de egyúttal köti az IMF-előírás, miszerint a költségvetés GDP-hez viszonyított hiánya nem lehet több 3,8 százaléknál. A bankadó jelenti a kulcsot ahhoz, hogy Orbán egyszerre csökkenthesse az adókat és a deficitcélhoz is tarthassa magát. A Valutaalap tisztségviselői nem hivatalos megnyilatkozásaikban nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a kormány dolgát megkönnyítendő elfogadnának akár egy megemelt hiánycélt is. Kétséges azonban, hogy az így keletkező mozgástér elegendő lenne-e arra, hogy feleslegessé váljon a bankadó – tette hozzá a Der Standard. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mintegy válaszként tegnap az MTI-nek úgy nyilatkozott, a kormány a „bankadó” idei évi szabályairól már nem tud tárgyalni az érintettekkel. A tárcavezető leszögezte: az IMF-tárgyalás őszi fordulóján dönti el a kormány, hogy Magyarország köt-e új megállapodást. Matolcsy leszögezte: a kormány a pénzügyi szervezetek ez évi különadójáról már nem tud tárgyalni, sem annak mértékéről, sem a vetítési alapról, sem a befizetés ütemezéséről. Leszögezte, hogy a különadót ebben az évben az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat szerint vezetik be. A nemzetgazdasági miniszter megjegyezte viszont, hogy a különadó következő két évre vonatkozó szabályairól lehet még tárgyalni. Arra a kérdésre, hogy erre mikor kerülhet sor, azt válaszolta, hogy a bankszövetség vonult vissza a tárgyalásról, rajtuk a sor. A bankadó nem csupán magyar „jellegzetesség:” bevezetése fölmerült a legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő torontói G-20-találkozón is, azonban nem talált egyöntetű elismerésre. Az európai uniós országok viszont a legutóbbi uniós csúcson elvileg rábólintottak a bankadó bevezetésére, mondván: a válság kezeléséből a bankoknak is ki kell venniuük a részüket. Mindez annak nyomán vált lehetővé, hogy az Unió vezető gazdaságai – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia – pártolják a bevezetését. Romániában is bevezetésre kerülhet, miután részét képezi az RMDSZ gazdaságélénkítő csomagjának.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.