Adrian Câciu – archív felvétel
Fotó: Facebook/Adrian Câciu
A pénzügyminiszter szerint havi egymilliárd lejjel terheli meg a költségvetést az energiapiacot szabályozó, csütörtökön elfogadott új sürgősségi rendelet.
2022. szeptember 01., 22:012022. szeptember 01., 22:01
2022. szeptember 01., 22:062022. szeptember 01., 22:06
Adrian Câciu a kormányülés után újságírói kérdésre válaszolva elmondta: ezt az összeget az újonnan létrehozott Energiaátállási Alapból fogják fedezni.
A csütörtökön elfogadott sürgősségi rendelettel jövő év augusztus 31-ig meghosszabbította a kormány az energiaárakat korlátozó és kompenzáló intézkedések hatályát. A jogszabály azt is előírja, hogy szeptember elsejétől az energia-termelőknek és forgalmazóknak hozzá kell járulniuk az úgynevezett Energiaátállási Alaphoz.
– magyarázta Adrian Câciu.
Az új sürgősségi rendelet szerint 2023. augusztus 31. között áfával együtt legtöbb 0,68 lejt fizetnek kilowattóránként az áramért azok a háztartások, amelyeknek a múlt évben az átlagos havi fogyasztása nem haladta meg a 100 kilowattórát; 100,01 és 300 kilowattóra közötti tavalyi átlagos havi fogyasztás esetén a villamos energia ára áfával együtt nem haladhatja meg a 0,80 lejt kilowattóránként, ha a háztartás szeptember elseje után 255 kilowattóránál kevesebb áramot használ el egy hónapban; a 255 kilowattórát meghaladó árammennyiségért a szolgáltató által megszabott árat kell fizetni – írja az Agerpres.
A többi közintézmény esetében az árplafon 1 lej kilowattóránként a tavalyi átlagos havi áramfogyasztásuknak megfelelő mennyiség 85 százalékáért. Ez az intézkedés a tárcavezető szerint takarékosságra ösztönzi ezeket az intézményeket.
A háztartások 2022. április 1. és 2023. augusztus 31. között áfával együtt legtöbb 0,31 lejt fizetnek a földgázért kilowattóránként; a tavaly 50.000 megawattóránál kevesebb földgázt elhasználó többi fogyasztó és az energiatermelő vállalatok esetében az árplafon 0,37 lej kilowattóránként – tájékoztatott Virgil Popescu. Hangsúlyozta, hogy a háztartások a fogyasztásuktól függetlenül jogosultak a kedvezményes földgázárra.
A villamos energia árának korlátozása 2023. augusztus 31-ig lesz érvényben a havi 255 kilowattóránál kevesebb áramot használó háztartási fogyasztók számára – derül ki az energiaügyi minisztérium honlapján közzétett sürgősségirendelet-tervezetből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tavaly októberi 3,3 százalékról 1,6 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A 4finance Group eladja a Romániában is jelen lévő bolgár TBI Bankot az Advent International amerikai befektetési alapnak.
Romániában is lehet csillagászatinak tűnő összegeket keresni – derült ki, miután az OMV–Petrom kőolajipari vállalat éves jelentésben hozta nyilvánosságra a vezetőség fizetését.
Az euróövezetben és az Európai Unióban is csökkent a GDP-arányos államháztartási hiány 2024-ben az előző évhez képest, miközben nőtt az államadósság aránya – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden.
Tavaly a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,8 százalékos volt, 0,8 százalékponttal magasabb, mint az előző évben – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
59 éves korában elhunyt az Alexandrion Group alapítója, Nawaf Salameh – közölte az üzletember családja.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!