2013. január 18., 07:332013. január 18., 07:33
A szolgáltató hivatalos álláspontja szerint eddig senki nem jelzett semmiféle kérést a hálózat bővítését illetően. „Ha az ipari park vagy annak a tulajdonosa nem kéri a hálózat bővítését, nincs miről tárgyalnunk. Másrészt a 2008/90-es kormányrendelet és a 2012/123-as törvény értelmében a munkálatokat általában a tulajdonosnak kell finanszíroznia” – mondta el érdeklődésünkre a villamossági vállalat szóvivője, Laura Praja. Nagy István szerint azonban egészen másként áll a helyzet. „Évek óta húzódnak a tárgyalások, eddig teljesen eredménytelenül.
Most úgy néz ki, hogy lesz politikai akarat, és az Electrica brassói regionális vagy a bukaresti központi vezetősége előteremti a beruházáshoz szükséges összeget. Tény, hogy az ipari park egyrészt nem rendelkezik hat-hét millió euróval, másrészt a villamossági vállalatnak az az érdeke, hogy minél több fogyasztója legyen” – szögezte le Nagy.
A villanyhálózat bővítését nemcsak az ipari park esetleges növekedése, de a közelében lévő Transilvania repülőtér fejlesztése, az átadás előtt álló kerelőszentpáli hulladéktároló megnyitása és a Csergedi-tetőn épülő gokartpálya kialakítása is szükségessé teszi.
A Marosvásárhelytől mintegy 15 kilométerre fekvő ipari park másik legnagyobb infrastrukturális gondját a közszállítás hiánya jelenti. Egy beruházni készülő német vállalkozó kiszámította, hogy amennyiben kétszáz személyt alkalmazna, annak ingáztatása évi 30 ezer eurós pluszkiadásba kerülne. Mivel egyetlen városi vagy vidéki rendszeres buszjárat sem közlekedik a parkba, a Vidrátszegen megtelepedett tíz cég közül mindenik maga oldja meg személyzetének szállítását.
„Van egy mikrobusz, amely itt halad el a Marosvásárhelyt Kolozsvárral összekötő főúton, azok még meg-megállnak a körforgalomnál, de onnan még legalább egy kilométert kell gyalogolnia annak, aki az ipari parkban dolgozik” – mondta el Nagy István.
A vidrátszegi létesítményben jelenleg mintegy 1500-an keresik a kenyerüket, közülük 1100-an az autóvillamossági termékeket gyártó Hirschmann Kft.-nél dolgoznak. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben a parkot működtető részvénytársaság vezetősége egy céggel szerződést bontott, további három vállalat kivonult Vidrátszegről, egy csökkentette a termelési kapacitását, egy meg felszámolás alatt van, már csak hathektáros szabad felület maradt.
Az egyik román–amerikai, gázkompresszorokat gyártó cég újabb 4 ezer négyzetméteres munkafelületet alakított ki. Amennyiben a tervezett 8 ezer négyzetméteres csarnokával a német beruházó is elfoglal további két hektárt, az újabb beruházókat váró terület mielőbbi „toldásra” szorul. Az igazgató már tárgyalásokat folytat a szomszédos telkek tulajdonosaival, és amennyiben azok a Maros megyei önkormányzatnak is megfelelő áron kínálják földjeiket, a vásár akár az idén is létrejöhet.
Mintegy 5 millió eurót fektet be, és 80 új munkahelyet hoz létre Nemeszsukon a német Karl Heinz Dietrich International Exped áruszállításra szakosodott vállalat. A beruházást szentesítő szerződést csütörtökön írták alá a Kolozs megyei önkormányzat és a cég képviselői. „Még a választási kampányban felvállaltuk, hogy munkahelyeket teremtünk, most épp ezt valósítjuk meg ilyen apró lépésekben. A német cég beruházása egyben elismerés is Kolozs megyének, hiszen már régóta itt vannak Romániában” – értékelte lapunknak a bejelentést Vákár István, a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke. Hozzáfűzte: több céggel tárgyal a megyei önkormányzat a további befektetésekről. Az érintett cégek közül többen azt kérték, hogy bizalmasan kezeljék a tárgyalásokat, ami megnehezíti a megyei önkormányzatnak a sajtóval való kapcsolattartást is, hiszen mindenkit érdekel, hogy ki az a titokzatos nagy befektető. „Annyit elmondhatok erről a tárgyalásról, hogy én lennék az utolsó, aki elmondja, hogy melyik cégről van szó, hiszen én vettem fel velük a kapcsolatot, és kifejezetten kérték, hogy kezeljük bizalmasan a megbeszéléseket” – szögezte le Vákár István. Hozzáfűzte: a befektető azért is óvatos, mert korábban egyszer már terveztek Romániában jönni, de az egyik politikus, aki tárgyalt velük, idejekorán nyilvánosságra hozta, hogy érkeznek. Ennek viszont az lett a következménye, hogy a tőzsdén a részvényeik furcsa mozgásokba kezdtek, így akkor végül visszaléptek a beruházástól. Kiss Előd Gergely |
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.