Costescu arról is beszámolt, hogy szeretnének mindegyik régióban nagy sebességű vasútvonalakat kiépíteni, de ez a földrajzi feltételek miatt nem mindenhol lehetséges. „Realistán kell gondolkodnunk: nagy sebességű vonalat nem minden országban lehet megvalósítani. Itt vannak a Kárpátok, amelyek gyakorlatilag több részre osztják Romániát, a hegyeken pedig csak kis sebességgel haladhatnak át a szerelvények\" – magyarázta a tárcavezető.

Hozzátette: a sebességet az is korlátozza, hogy egy vonatnak milyen gyakran kell megállnia. Elmondása szerint, amennyiben egy szerelvénynek az elindulása utáni 300 kilométeren belül meg kell állnia, 20 százalékkal növekszik az idő, ami alatt az egész menetrend szerinti távot megteszi. „Románia sűrűn lakott ország, számos állomással. Bukarest alig 200 kilométerre van Craiovától, illetve Konstancától, a nagyvárosok között közlekedő vonatoknak pedig ennél jóval nagyobb távra lenne szükségük ahhoz, hogy felgyorsuljanak\" – nyilatkozta Costescu.

A közlekedésügyi miniszter ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a Bukarest és az Arad megyei Kürtös közötti, az európai vasúti folyosóhoz tartozó vonal felújítása nyomán a szerelvények már óránkénti 160 kilométeres sebességgel közlekedhetnek, így a korábbi 11 órás menetidő 7 órára fog csökkenni.

Dan Costescu arról is beszámolt, hogy a Román Vasúttársaság teherszállító részlegének (CFR Marfă) 380 millió eurót kell visszafizetnie 2018-ig a román államnak, amely még 2013-ban különítette el az összeget a társaság privatizálása érdekében, ami azonban végül meghiúsult. Az állami támogatás visszaszolgáltatását az Európai Bizottság rendelte el.

Évekkel ezelőtt egyébként az állami vállalat magánosítása egyrészt azért nem valósult meg, mert a procedúrát nem tudta összehangolni a kormány, a közlekedésügyi minisztérium és a Versenytanács, emellett a Victor Ponta miniszterelnök és Traian Băsescu államfő közötti nézeteltérés is hozzájárult a sikertelenséghez. A CFR Marfă megvásárlására akkor Gruia Stoica üzletember, egy magán-vasúttársaság tulajdonosa jelentkezett, akit idén jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, mert hárommillió euró csúszópénzt adott egy ügyvédnek azért, hogy megtudja, a CFR mennyi pénzt kért egy versenytárgyalásra benyújtott pályázatán a szénszállításért.

A közlekedésügyi miniszter úgy fogalmazott: nem kevés pénzről van szó, ha pedig a CFR Marfă kifizeti a 380 millió eurót, könnyen meglehet, hogy csődbe megy. Costescu rámutatott: annak érdekében, hogy ezt elkerüljék, már nekiláttak a vállalat stratégiai és anyagi átszervezésének, ebben független szakértők segítségét is kérték, a végső cél pedig a társaság privatizálása.