„Világszerte bonyolult rendszerek működnek jól, nem ártana azokat górcső alá venni”
Fotó: Pixabay.com
Egyelőre nem tudni, mikor lesz kedvezményes diákhitel Romániában. Szeptember elején ugyan lezárult az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság Fektess a tanulásba! (Investește în tine) kormányprogramja alkalmazási módszertanának közvitája, ám a dokumentum továbbra is várat magára.
2018. szeptember 14., 16:402018. szeptember 14., 16:40
Pedig a 2018/50-es sürgősségi kormányrendelet már júniusban megjelent, a módszertan nélkül azonban alkalmazhatatlan, a bankok sem tudják, mire számíthatnak, bár a lebonyolítást rájuk bíznák. A Krónika által megszólaltatott szakemberek szerint a szándék vitathatatlanul jó, ám a program sikere az alkalmazáson áll vagy bukik. Amint arról korábban írtunk,
A 16 és 26 év közöttiek legtöbb 40 ezer lejes hitelt vehetnek fel, a 26 és 55 év közöttiek legtöbb 35 ezer lejes kölcsönt kaphatnak. A pénzt a tanulási, művelődési, sporttevékenységeikhez kapcsolódó költségeikre, egészségügyi kiadásaikra, de lakásvásárlásra és felújításra is fordíthatják. A kamatokat és a banki jutalékokat az állam fedezi, a hitel igényléséhez nincs szükség állandó jövedelemre, ám adóstársra (codebitor) igen. A hitel értékének 80 százalékát a Kis- és Középvállalkozások Országos Garanciaalapja (FNGCIMM) és a Román Ellenbiztosítási Alap (FRC) szavatolja.
hiszen a kormány erre az évre 600 millió lejes keretet szabott meg az állami garanciára, és 5 millió lejt a kamat- és jutaléktámogatásra.
Ebben a formában a javasolt rendszer nem a világon alkalmazott „fő csapásvonal” irányát követi – szögezte le érdeklődésünkre Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója. Mint hangsúlyozta, az Amerikai Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Nyugat-Európában, de Magyarországon is nagy múltja van a diákhitelek odaítélésének, ám ezzel az erre szakosodott diákhitel-intézetek foglalkoznak.
„Romániában ezt a bankszektorra bíznák, ám nem valószínű, hogy ez a bankoknak való feladat” – szögezte le a pénzügyi szakértő.
Diósi László hangsúlyozta, ha megjelenik a módszertan, megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy részt vesznek-e a programban. Rámutatott, első olvasatra a kormányrendeletből hiányzik a minőség szavatolására való törekvés.
„A diákhiteleket világszerte arra használják, hogy segítsék a kormány stratégiáit, nem támogatnak egyformán mindenkit, leszögezik, hogy milyen szakmákat, mesterségeket tartanak fontosnak, melyik oktatási intézmények diákjai kaphatnak ilyen jellegű állami támogatást. Sok országban azt is megvizsgálják, a tanulmányai elvégzése után hol helyezkedik el a kedvezményezett, például ha külföldre megy, vissza kell fizetnie az állam által finanszírozott kamat összegét is. Sok múlik tehát az alkalmazási módszertanon” – összegzett Diósi László.
A meglevő problémák felületi kezelése ez a rendelet a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (Makosz) elnöke, Bukur Tamás szerint. Mint diákszervezeti elnök azt tapasztalta, hogy sokan az anyagi nehézségek miatt nem tudják folytatni a tanulmányaikat, de erre az lenne a megoldás, ha a tanulmányi eredményekhez kötött szociális ösztöndíjak összegét legalább a minimálbér szintjére emelné a kormány, hogy egy fiatal valóban meg tudjon élni ebből a támogatásból. „Romániában nagyon alacsony szinten van a pénzügyi kultúra, sokan fel sem fogják, mit jelent a hitel, hogy azt majd vissza kell fizetni, és nem szerencsés, ha egy fiatal már eladósodottan kezdi az életet, különösen, ha nem is érti pontosan, mekkora felelősséggel jár egy ilyen hitel törlesztése” – szögezte le Bukur Tamás.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
A baromfihús az elmúlt években a romániaiak preferenciái között az első helyen állt, és ezt a statisztikai adatok is alátámasztják, hiszen a termelés 2023-ban 723.000 tonnára, az átlagos fogyasztás pedig fejenként.évi 28,2 kilogrammra emelkedett.
Lassan itt a fűtési szezon, a földgáz ára pedig emelkedni kezdett Európában – a drágulást a közel-keleti feszültségek táplálja. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter azonban igyekszik nyugtatni a kedélyeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Szeret–Bărăgan öntözési főcsatorna egy 23 kilométeres szakaszára a bukaresti talajjavító ügynökség (ANIF).
szóljon hozzá!