Sebastian Burduja szerint a romániai lakosságnak nem kell aggódnia a földgáz drágulása miatt
Fotó: Pixabay
Lassan itt a fűtési szezon, a földgáz ára pedig emelkedni kezdett Európában – a drágulást a közel-keleti feszültségek táplálja. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter azonban igyekszik nyugtatni a kedélyeket, a Digi24-nek úgy nyilatkozott, hogy Romániában van elegendő földgáz a tárolókban, a mennyiség fedezi az idei téli fogyasztást.
2024. október 22., 11:022024. október 22., 11:02
„Romániában április 1-jéig kompenzációs rendszer van érvényben a számlák értékének korlátozása érdekében. Ez azt jelenti, hogy a földgáz ára a végfogyasztók számára maximálva van. Ami a gázkészleteket illeti, túlléptük a 100 százalékot, 103,27 százalékon állunk” – részletezte Sebastian Burduja, energiaügyi miniszter.
Hozzátette: jelenleg 3280 milliárd köbméter földgáz van a tárolókban, 77 millió köbméterrel több, mint tavaly, „amikor egyébként is nagyon jól álltunk”.
„Október 21– 22-től maga a termelés, a tározók nélkül, fedezi a fogyasztást, így várhatóan csak román gázzal tudjuk átvészelni a telet, egyszeri kivételektől eltekintve, amikor egyes vállalatok úgy döntenek, hogy importálnak, mert az importált gáz olcsóbb, mint a lelőhelyekről kitermelt gáz” – fejtette ki az energiaügyi miniszter.
és elmagyarázta, hogy milyen feltételek mellett importálnak gázt, és honnan származik.
„Románia egyetlen molekula orosz gázt sem importál, és minden európai államnak így kellene viselkednie, ezt mondtam a luxemburgi Energiaügyi Tanács ülésén is. Persze vannak szomszédaink is, akik azt mondják, hogy nincs más választásuk, mint továbbra is Oroszországból importálni. Általában Bulgárián keresztül importálunk gázt, tehát ez a gáz Törökországból érkezik a nagy vezetékeken keresztül, beleértve az Azerbajdzsánból származó gázt is, de ha egyszer eléri Törökországot, akkor török gáznak minősül” – mutatott rá az energiaügyi miniszter.
Sebastian Burduja aláhúzta, hogy „minden romániai polgár számára fontos tudni, hogy energiabiztonságunk, sőt energiafüggetlenségünk van a földgáz tekintetében, azaz a hazai fogyasztásunkat saját termelésünkből fedezzük”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!