Ándi Gherghe, Tárkányi István, Alexandra Damian és Sebők Tímea (balról jobbra) a humorra fókuszáló beszélgetésen
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Romániai magyarként, erdélyi románként az ember nap mint nap tapasztalhatja, tapasztalja, hogy a nyelvi különbségek kényes, vicces, feszültséggel és nevetéssel teli pillanatokat is tudnak okozni. Ez volt a témája a Mathias Corvinus Collegium legutóbbi kolozsvári előadásának, melyen kendőzetlenül beszélgettek a résztvevők szándékos és véletlen nyelvi bakikról és arról, hogy ezek milyen kapcsolatépítő lehetőségeket rejtenek.
2024. október 23., 13:592024. október 23., 13:59
A Ki röhögött először? A humor szerepe a román–magyar kapcsolatépítésben című, kedden este rendezett, román nyelven zajlott eseményen a nyelvi játékok és fordulatok három ismerője boncolgatta a humornak a közösségek összekötésében betöltött szerepét. Illetve megfogalmazták a véleményüket azzal kapcsolatban is, hogy
A HungaRomânisme készítő szerint a humor oldja a feszültséget
Fotó: HungaRomânisme
A beszélgetést moderáló Sebők Tímea újságíró, a Kolozsvári Rádió szerkesztője rögtön az elején azzal vezette fel a témát, hogy beismerte: kolozsvári magyarként bizony sokszor ő is fejben fogalmazgatja a román kifejezéseket a kimondásuk előtt, de az eredmény néha így is félrecsúszik, és többször nyelvtanilag nem helyes mondat hagyja el a száját.
Az interetnikus párbeszédre szakosodott influenszerként bemutatott Tárkányi István református lelkipásztor, a Times New Roman szatirikus portál munkatársa több szempontból ismeri a témát, hiszen influenszeri, újságírói munkája arra épül, hogy a humor oldja a feszültséget.
Neki a falusi nem azért mondja, hogy virágból született gyerek (a „copil din flori” román kifejezés szerelemgyereket jelent), mert poénkodik vagy mert nem ismeri a megfelelő magyar kifejezést, hanem mert magyarként románok között élve a különböző logikájú gondolatmenetek és a nyelvi formulák néha észrevétlenül összekuszálódnak.
Bár Tárkányi István újságíró, influenszer munkaeszköze a humor (portáljukat politikusok perelték a gúnyolódások, poénkodások miatt – sikertelenül), nem hiszi, hogy az egy minden problémát megszüntető csodafegyver. Úgy véli,
Hozzátette, idealizmus azt remélni, hogy ezek egyszer megszűnnek, a jobb hozzáállás az, ha elfogadjuk őket és humorral fűszerezzük, csillapítjuk, „simítgatjuk”. A nevetés ugyanis oldja a feszültséget.
A beszélgetés másik meghívottja Alexandra Damian kommunikációs szakember volt, aki több mint tíz éves tapasztalattal rendelkezik a digitális kommunikáció területén, a HungaRomânisme interetnikus humorprojekt társalapítója és az MCC akadémiai tevékenységek osztályának projektmenedzsere. A meghívott hamar meg is nevettette a közönséget, amikor bemutatta a több éven keresztül építgetett humorprojektjüket, melynek keretében különböző kifejezések
A bundát viselő kenyér (bundáskenyér), meg az izmokból álló pacsirta (izompacsirta) minden jelenlevőt mosolyra fakasztott. Alexandra Damian szerint a projekt rámutatott, hogy a humoros kifejezések és a vizuális ábrázolások segíthetnek a kultúrák közötti megértésben, ugyanis
A harmadik meghívott Ándi Gherghe rendező, színész, drámaíró, kulturális menedzser volt, aki többek között Székely Csaba MaRó című darabjának színpadra állításáról, a darab nyelvi poénokra épülő humoráról beszélt.
Fotó: HungaRomânisme
A rendező tapasztalata az, hogy a humor és a szórakozás sokkal jobban közelítheti egymáshoz a különböző etnikai csoportokat, mint a komoly diskurzus.
A beszélgetés során a résztvevők a románok és magyarok közötti kulturális feszültségekről is beszéltek, amelyek szerintük soha nem fognak teljesen eltűnni, amíg ezek a közösségek együtt élnek.
Szó esett a sztereotípiákról is, melyek átszövik az erdélyi – magyar és román – létet. Ezek nem csak a nacionalizmus, rasszizmus és társai táptalaját jelenthetik, hanem a humor forrását. A közös együttélés tapasztalatain, azon, hogy mennyire mások tudunk lenni, másképp gondolkodni, jobb inkább nevetni, még úgy is, hogy közbe-közben odaszúrni is „muszáj”.
Arról is só esett, hogy Székelyföldön, valamint más olyan területeken, ahol románok és magyarok szervesen, egymás mindennapjait befolyásolva együtt élnek, gyakoriak a komikus helyzetek. A humor ezekben a közösségekben hozzájárulhat egymás megértéséhez, az együttélés megkönnyítéséhez, és az idő múlásával a kölcsönös elzárkózás igénye csökkenhet (ez egyébként egyre inkább tapasztalható jelenség).
Fotó: HungaRomânisme
Ennek kapcsán arról is szó esett, hogy
A kolozsvári beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy a két közösség közötti kommunikáció alapvető fontosságú a megértés előmozdításához. Talán egy kis segítséget jelenthetne a nyelvi akadályok és konfliktusok leküzdése terén a magyar nyelv iskolában történő oktatása a román diákok számára. Másfelől a közbeszéd és a közvélemény alakításában elengedhetetlen, hogy a magyar közösség ne csak magyar, hanem román nyelven is kifejezze problémáit, szóval mindkét részről fontos lenne a nyitottság.
Bár valószínűleg a jövőben is megmaradnak a feszültségek románok és magyarok között, mivel egy országban, egymás mellett, egymással élünk, a kölcsönös megértés érdekében fontos, hogy a két etnikum tagjai találkozzanak és beszélgessenek egymással, és legyen humoruk – vonták le a következtetést az MCC kincses városi eszmecseréjének részvevői.
Július 5-én, szombaton újra megszervezik az Ezer Székely Leány Napját a csíksomlyói hegynyeregben, a tiszteletbeli házigazda szerepét idén Csíkszentkirály község tölti be.
Védtelenek az idősek a csalókkal és az internet csapdáival szemben, ezért a fiatalabbaknak, az unokáknak kell odafigyelniük nagyszüleikre – hívta fel a figyelmet szerdai Facebook-posztjában a belügyminisztérium.
Szedi áldozatait a quadok (ATV) helytelen használata erdei, illetve mezei utakon. Kedd éjszaka egy Fehér megyei településen találtak holtan egy quad alá beszorult bukaresti férfit.
Nagyvárad utcáin járva-kelve gyakran találkozni a rabszállító járművekkel, amelyek nagyon sokszor dolgozni viszik a fogvatartottakat. Mint kiderült, jövedelmező tevékenységről van szó: a rabok egyetlen év alatt 3 millió lejt „hoztak a konyhára”.
Felavatták Szatmárnémetiben az új zeneparkot, ahol a gyerekek és felnőttek is különleges hangszereket próbálhatnak ki – közölte a Facebookon a város polgármesteri hivatala.
Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.
A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.
Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.
Kolozsvár lehet az első város az országban, ahol a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményeinek épületébe a házi kedvencek is bemehetnek.
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
szóljon hozzá!