Nem hirdeti ki Traian Băsescu a munkáltatók által befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékpontos csökkentését célzó törvényt, mivel kételyei vannak az intézkedési időszerűségét illetően.
2014. július 10., 15:232014. július 10., 15:23
Ezt maga az államfő jelentette be szerda esti sajtónyilatkozatában a Cotroceni-palotában. Egyúttal elmondta, tárgyalásra várja a kormány képviselőit, hogy tisztázhassák, milyen forrásokból készülnek pótolni az októbertől esedékes tb-csökkentés által okozott költségvetési űrt.
Szerinte ugyanis meggyőző intézkedések nélkül veszélybe sodródhat az ország költségvetési és pénzügyi stabilitása, illetve a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött készenlétihitel-megállapodás is kockázatossá válhat. Băsescu egyébként úgy véli, hogy a kormány a vagyonadó 2-3-szoros megemelésével fogja majd kompenzálni a tb-csökkentést, vagy pedig új adókat vet ki, illetve lehetséges megoldásként említette a jelenlegi adók, illetékek emelése is.
Államelnöki ellenérvek
Az államfő szerint azért nem időszerű most az intézkedés, mivel a nyugdíjalap hiánya idén 12,5 milliárd lejes, a tb-csökkentés pedig ehhez még 5-5,5 milliárd lejes hiányt tenne hozzá. Aggályos szerinte az is, hogy a csökkentést a munkáltató által befizetett összegekre alkalmazzák, így „az alkalmazottaknak semmi hasznuk nincs belőle”.
Ugyanakkor arról is beszélt, hogy a kormány az adóbehajtás hatékonyságának növelésével tervezi pótolni a költségvetési hiányt.
„Nagyon jól tudjuk, hogy a 2013-as költségvetést három ízben is negatív irányban módosították amiatt, hogy az adóbehajtás nem ment a kormány által tervezett ütemben. Idén az első hat hónapban az oszlopadó bevezetésével egyetemben 2,4 milliárd lejes hiányunk van, így idén is negatív irányú lesz a büdzsé kiigazítása. Nem látom, hogy javulna egyik napról a másikra a hatékonyság olyannyira, hogy 5 milliárd lejt pótolni tudjon” – érvelt az államelnök döntése mellett.
Szerinte amennyiben a jelenlegi gazdasági körülmények között kihirdetné a jogszabályt, akkor 2015-ben hasonló helyzet állna elő, mint 2010-ben, amikor a választások közeledtével a tanárok béremelését szintén egyöntetűen megszavazta a parlament, majd az államfő is aláírta, az ország viszont később busásan megfizette a kampányintézkedést.
Ponta: nincs miről tárgyalni
Nem késett sokáig Victor Ponta miniszterelnök válasza sem. A kormányfő szerda este az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva leszögezte, a kormánynak nincs mit keresnie a Cotroceni-palotában, az államfőnek pedig nincs mit tárgyalnia a kabinettel a tb-csökkentésről, a törvénytervezetet ugyanis elfogadta a parlament. Ponta szerint így amennyiben Băsescu nem hirdeti ki a jogszabályt, akkor az újratárgyalásra vissza kell küldenie a döntéshozók elé, s miután a honatyák azt újra elfogadják, az államelnöknek nem marad más választása, mint aláírni a dokumentumot.
Mint ismeretes, a kormány júniusban fogadta el a törvénytervezetet, amelynek értelmében október elsejétől 5 százalékponttal csökken a munkáltatók által befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás. Az intézkedés azonban nem nyerte el a nemzetközi hitelezők képviselőinek tetszését sem, így elmaradt a készenlétihitel-megállapodás legutóbbi felülvizsgálatának kiértékelése, így a soron következő hitelrészlet folyósítása is elodázódott az IMF küldöttségének következő bukaresti látogatásáig.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
szóljon hozzá!