Fotó: Nagy D. István
Járulékos vesztesei is lehetnek az áfacsalás visszaszorításáért bevezetett intézkedésnek, vélik a háromszéki adószakértők, ugyanakkor az ország európai uniós szabálysértési eljárást (infringement) is kockáztat, mert a megszorítással korlátozza a szabad kereskedelmet.
2016. február 20., 16:422016. február 20., 16:42
Mint Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adótanácsadó rámutatott, az országos adóhatóság (ANAF) a 88-as számú, húsz kérdést tartalmazó nyilatkozat alapján elemzi a vállalkozók megbízhatóságát, és amennyiben gyanúsnak találják a cégtulajdonos vagy az ügyvezető korábbi tevékenységét, megvonhatják vagy nem adják ki az áfaszámot.
Ez azzal jár, hogy bár a cég – ha a forgalma meghaladja az évi 220 ezer lejt – köteles befizetni a 20 százalékos általános forgalmi adót az államnak, ám ha nem kap áfaszámot, ezt az adót nem írhatja le, ez pedig teljesen ellehetetleníti a vállalkozás működését. „Az intézkedés a sorozatosan áfacsaló fantomcégek ellen irányul, ám a tisztességes kereskedők is járulékos vesztesei lehetnek: előfordulhat, hogy „bokrostól lövik a nyulat”, hiszen a nyilatkozata kiértékelése nem átlátható” – fogalmazta meg Debreczeni László.
Példaként hozta fel, hogy dokumentumokat kérnek egyebek mellett a tulajdonos jövedelméről, végzettségéről, ez pedig a külföldi befektetők számára feleslegesen túlbonyolítja az ügyintézést. De – mint részletezte – azok is bajba kerülhetnek, akiknek egy korábbi nem működő cége ellen a cégbíróság automatikusan elindította a felszámolást, és így az adóügyi feddhetetlenségi bizonyítványába (cazier fiscal) bejegyzés került, s emiatt új cége negatív elbírálás alá eshet.
Debreczeni László ugyanakkor a Kovászna megyei adóhatóság kapcsán elmondta, a tapasztalatok szerint körültekintően járnak el, és csak nagyon megalapozott esetben vonják vissza az adószámot. Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke eközben aról tájékoztatott, hogy az országos kamara is állást foglalt az ügyben, kifogásolva, hogy a húsz kérdést átláthatatlan rendszerben értékelik, nem nyilvános a kritériumrendszer, ami alapján megvonhatják egy cég áfaszámát. Édler értesülése szerint vállalkozói szervezetek és ügyvédi irodák fontolgatják az uniós szabálysértési eljárás elindítását Románia ellen.
Egy neve elhallgatását kérő vállalkozó lapunknak elmondta, az a gond, hogy bármilyen módosítás esetén ki kell tölteni a 88-as nyilatkozatot, rengeteg igazoló dokumentumot, kiegészítést kérnek, neki például tíznapos utánajárásába került, amíg összegyűjtötte, majd leadta az aktacsomót, és még mindig nem tudja, miként bírálták el.
Ambrus Attila, az adóhatóság Kovászna megyei vezetője viszont azt mondja, a tisztességes vállalkozóknak nincs okuk aggodalomra, ők csak az áfacsalásra berendezkedett fantomcégeket próbálják ellehetetleníteni, szerintük ugyanis nem tekinthetők hitelesnek azok, akik a sokadik cégüket viszik csődbe. Ugyanakkor – tette hozzá – ha valamit gyanúsnak találnak a nyilatkozat alapján, még mindig van lehetőség tisztázni az esetleges félreértéseket.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
szóljon hozzá!