Fotó: gov.ro
2010. február 22., 12:332010. február 22., 12:33
Tegnap valamennyi bukaresti hírügynökség vezető hírként tálalta, hogy a szakpolitikus közvitát kezdeményez a nyugdíjak megadóztatásáról, mégpedig arra hivatkozva, hogy a nyugdíj is egy jövedelemforrás, ami után adót kellene fizetni.
Vlădescu később cáfolta, hogy ilyen irányú szándéka lenne, és úgy nyilatkozott: a pénzügyminisztérium nem tervezi a nyugdíjak megadóztatását, és közvitát sem kezdeményez a kérdésről. A nyilatkozatháború azután robbant ki, hogy a pénzügyminiszter a money.ro gazdasági portálnak úgy nyilatkozott: minden civilizált államban valamennyi jövedelem után adót kell fizetni.
„A nyugdíj jelentős összeg, ami nálunk adómentességet élvez, holott a világon mindenütt megadóztatják. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy más államokban a költségvetési bevételek elérik a nemzeti össztermék 47 százalékát, Romániában ez az arány csak 30 százalék” – fejtegette Sebastian Vlădescu a money.ro gazdasági portálnak adott interjúban. Vlădescu hangsúlyozta, közvita tárgyát képezheti, hogy miközben alig több mint hárommillió polgár fizet rendszeresen hozzájárulást a nyugdíjalapba, a nyugdíjasok létszáma eléri a hatmilliót. Hozzátette: ilyen körülmények között még elképzelni is nehéz, hogyan valósítható meg, hogy az átlagnyugdíj szintje elérje az átlagbérek 45 százalékát.
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége nem ért egyet Mihai Şeitan munkaügyi miniszter javaslatával, miszerint a jövőben megkülönböztetett segélyben részesülnének a diákok. Szerkesztőségünkbe eljuttatott állásfoglalásában a MAKOSZ úgy véli, a lépést alapvető emberi és gyermekjogok gátolják, megvalósítása egyaránt sértené a romániai és a nemzetközi jogszabályokat. „Gyakorlatilag társadalmi megkülönböztetésre szoktatná a diákokat ez az új, lehetséges gyerekpénzrendszer, ürügyül szolgálna a diszkrimináció kibontakozásának a diákéletben” – közölte Győrfi Kinga, a MAKOSZ elnöke, emlékeztetve: két évvel ezelőtt a diákok 15 ezer aláírást gyűjtöttek össze a gyermeknevelési támogatás biztosításáért. |
A pénzügyminiszter ugyanakkor elismerte, hogy a nyugdíjak megadóztatása önmagában nem oldaná meg a romániai adórendszer problémáit, ehhez ugyanis korszerűsíteni kellene az adó- és illetékrendszer egészét. Sebastian Vlădescu ugyanakkor további pénzforrásként beszélt az egészségbiztosítási rendszerről, megemlítve, hogy 18 millió ember orvosi ellátását hárommillió hozzájáruló fizeti, mivel sok társadalmi kategória mentességet élvez az egészségbiztosítási hozzájárulás kötelezettsége alól. „Itt ugyancsak jelentős forráslehetőség rejlik, de beszélhetnék a vagyonra kivetett adóról is, ami Romániában vagy nem létezik, vagy nagyon alacsony, vagy nem fizeti senki” – magyarázta a money.ro-nak a tárcavezető. Az ellenzéki politikusok egy része azonnal lecsapott a témára.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Boc-kormány „jobboldali betyárkodásának” nevezte a nyugdíjak megadóztatásának ötletét, szerinte a kormány kétségbeesetten próbál pénzt előteremteni. A politikus szerint a miniszterek nyilatkozatai és a kormány intézkedései arra engednek következtetni, hogy az állam csődközelbe került, emlékeztetve a közalkalmazottak bérének csökkentésére és a gyermeknevelési támogatás tervezett differenciálására. Vasile Blaga belügyminiszter, a kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) főtitkára közölte: nem tud Vlădescu szándékáról, amelyről egyelőre a koalíciós tanácsban sem esett szó. Hasonlóképpen nyilatkozott Emil Boc miniszterelnök is, megerősítve, hogy hasonló kezdeményezés nem került a kormány asztalára.
„A kormányban nem fog szóba kerülni a nyugdíjak megadóztatása, ez a kérdés fel sem merül” – mondott ellent miniszterének Boc. Miután a média bő terjedelemben foglalkozott a témával, Sebastian Vlădescu visszakozni kényszerült, és később azt nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek: nem áll szándékában megadóztatni a nyugdíjakat, vagy közvitát kezdeményezni a kérdésről. „Legyen egyértelmű: ebben a pillanatban nem áll szándékomban megadóztatni a nyugdíjakat, kivéve persze azokat a magas juttatásokat, amelyek máris adókötelesek” – állapította meg a pénzügyminiszter, emlékeztetve, hogy jelenleg a nyugdíjasok az ezer lejt meghaladó összeg után fizetnek 16 százalékos adóilletéket. Vlădescu egyúttal cáfolta Crin Antonescu kijelentését is, leszögezve: az állam nem került csődközeli helyzetbe, a kormány rendelkezik a közalkalmazottak bére és a nyugdíjak folyósításához szükséges forrásokkal.
Tegnap egyébként a PDL „rákoppintott” egy másik tárcavezető orrára is. Gheorghe Flutur, a nagyobbik kormánypárt alelnöke leszögezte: pártja nem támogatja Mihai Şeitannak a gyermeknevelési támogatás differenciálásáról szóló javaslatát, a munkaügyi miniszter szerinte „túlerőltette a kérdést”. „Valamennyi gyermeknek alkotmányos joga fűződik az állami nevelési támogatáshoz. Azt szeretnénk, ha forrásokat találnánk a gyes általános emelésére” – jelentette ki Flutur.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.