Fotó: A szerző felvétele
2010. június 22., 09:402010. június 22., 09:40
Átlagosan a megkérdezettek 40 százaléka mondta azt, hogy nem utazik el a szabadidejében. A felmérés készítői rámutatnak, minél magasabb egy országban az életszínvonal, annál nagyobb azoknak a száma, akik szabadságuk alatt elutaznak valamerre: a 40 százalékos átlaghoz képest Kelet-Közép-Európában 61 százalék ül otthon, míg Nyugat-Európában ez az arány 37 százalékra csökken.
A legnagyobb utazási vágy a svédeket jellemzi, itt 87 százalék utazik el szabadsága alatt, a hollandoknál ez az arány 85 százalékos, míg a belgáknál 77 százalékos. Az ellenkező póluson a romániai és a bulgáriai lakosság áll, előbbi esetében 70, utóbbinál 71 százalék inkább otthon marad. A magyarországi lakosságot sem jellemzi nagyobb mobilitás, ott is kétharmadra rúg az otthonmaradók számaránya. Az életszínvonal mellett a kor is meghatározza az utazási kedvet.
A vizsgált országokban a fiatalok azok, akik szívesebben elmozdulnak otthonról. Németország egyébként az egyetlen olyan állam, ahol az utazási kedv nem korfüggő, hasonlóan gyakran utazik valamennyi korosztály. Míg az Egyesült Államokban, illetve Nagy-Britanniában az idősek járják a nagyvilágot, alig 40 százalékuk marad szívesebben otthon, Romániában ez a számarány eléri a 87 százalékot, azaz az idős személyek mindössze 13 százaléka szokott utazni, kirándulni. Szintén lesújtóan hat az az adat, miszerint a romániai összlakosság nagyon kis hányada engedhet meg magának külföldi nyaralást, a valamerre elutazók 65 százaléka belföldön szokott nyaralni.
A felmérésben részt vevő országok lakosainak harmada nyilatkozott úgy, hogy fejenként legtöbb ezer eurót szánnak idén a nyaralásra, közülük is 21 százalék 5000 eurónál is kevesebbet költene. Minden tíz személyből mindössze egy engedi meg magának, hogy ezer és 2 ezer euró közötti összeget fordítson egy nyári kiruccanásra. Míg azonban Svédországban ez a számadat megháromszorozódik, a hollandok és belgák „mindössze” 20 százaléka költene ennyit. A romániai lakosság még ennél is inkább odafigyel minden egyes centecskéjére: a válaszadók 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ezer euróig terjedő költségvetésből hozná össze a nyaralást, közülük 16 százalék pedig 500 eurónál kevesebbet irányoz elő erre a célra.
Amikor azonban szabadság alatti klub-, illetve bárlátogatásra terelődik a szó, a listavezetők közé lép elő Románia: míg az európai átlag e tekintetben 16 százalékos, a romániaiak 24 százaléka választja a kikapcsolódásnak ezt a formáját. Ez az arány a portugálok esetében 22, a németeknél 20 százalékos. A bevásárlások tekintetében is elsők között áll az ország, míg itt az arány 8 százalékos, az európai 6, s az egyesült államokbeli is alig 7 százalékos. A romániai lakossághoz hasonló mértékben csak a törökök szeretnek „shoppingolni” szabadságuk alatt.
A tizenhét ország megkérdezetteinek 19 százaléka részesíti előnyben az aktív, sportos nyaralást. A felmérés készítői ebbe a kategóriába sorolják mindazokat, akik szabadságuk alatt úszni, kerékpározni, hegyet mászni, túrázni szeretnek. Nyugat-Európában ez az arány csak 18 százalékos, a legaktívabbak viszont 31 százalékkal a belgák, majd 26 százalékkal a németek következnek. Kelet-Közép-Európában a legmozgékonyabbnak a csehek bizonyulnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok